"Depard"

avagy nagy tisztelet a művész úrnak, kis reggeli mosoly Nektek:)

...sor a pénztár előtt, és megannyi szómozaik,

   sorsok mosolyokban és szavakban, megtanultam

   már jelen lenni, de igazán nem figyelni,

   befelé élni abban a néhány percben, de egyszer csak

   egy igen kedves-kellemes párbeszéd úszik felém...

polcon Obelix-figura, Asterix-párna miegymás...

kedves idős hangot hallok, akkor látta meg a néni

az előbbit...jééé, milyen rendesek, húsvét előtt,

milyen formás tojás...mire a másik...nem tojás...

tudod, az a film a "Depard" játszotta, nagy hassal...

- tényleg!

- pontokat kell gyűjteni, és meg lehet venni - szól

a másik néni tudálékosan de kedves szavakkal.

Tartott még a mosolyból, mire hazaértem!

Az sem vette el kedvemet, hogy a bőrömön tapasztaltam kis idő múlva, hogy "nincsen rózsa tövis nélkül",

megfodrászoltam a két bokrot, valami lesz belőle, s még a délután folyamán megmentettem a kis fehér

jácintot mielőtt még érdeklődési vizsgálat alá esik, mondtam a két névnaposomnak, hogy osszák el az illatát!:)