Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Mesélek...
Kicsikinga• 2011. augusztus 31. 11:41
Igaz mese, tehát valóság!
„Kicsit” elnyűtten vánszorgok ki az egyik bevásárló központ szupermarketjéből. Keresem a legközelebbi „depót”, ahol visszakapom a bevásárló kocsiért begyömöszölt - mostanra már igen nagy értékűnek számító - 100 forintosomat, hisz édeskevés maradt belőlük a kasszámban.
Mérgelődöm, hogy már megint megakadt, nem volt elég „neki” ott bent?
Mikor észreveszem, hogy egy parányi kis asztal a valódi ok. Az asztal mögött pedig egy barátságos arc, aki várakozóan néz rám. Én is rá, de egyáltalán nem volt kellemetlen, mert mosolygós tekintettel ritkán akad az ember össze manapság.
A mosolygós arc ekkor megszólalt. Udvariasan, halkan, nem tolakodón: „ha nem esik nehezemre, akkor szívesen elfogadnának bármit, akár egy kiló sót is”.
Zavaromban nem vettem észre, hogy a Máltai Szeretetszolgálat emblémája majd kiszúrja a szememet, de én csak szabadulni akartam a tömegből.
Oh, bocsánat, de én már kifelé jövök és nem vettem mást, mint pár zsemlét, de pénzt, azt szívesen, természetesen- és kotorászom elő jó mélyre rejtett pénztárcámat, amit azonnal el is ejtettem, mikor a mosolygós hölgy felállt, és bizony nagyon határozottan közölte velem, hogy bármit, de pénzt, azt NEM!
Szinte elszégyelltem magam, és azt sem tudtam mitévő legyek.
Zavarban voltam, mint akit lopáson kaptak. „Bármit, de pénzt, azt NEM”!
Hm… „Bármit, de pénzt…”. Hm…
Ez aztán a meglepetés!
Régen történt, de megtörtént...
Kicsikinga2011. szeptember 9. 11:14
Drága Mamamaci, sajnos ilyen világot élünk! Ezért kuriózum, ha ilyesmi történik!
Mamamaci402011. szeptember 1. 15:23
Tényleg meglepetés...s a lényeg - igazad van - hogy megtörtént...pár éve egyszer karácsony előtt egy akkor még népszerű áruházban mellém vágódott egy fiatalember e szavakkal: ''Ugye Te is a szíveden viseled az éhező gyerekek sorsát, ha megveszed a képeslapokat, támogathatod őket.'' Nem válaszoltam, csak néztem...ledöbbentett a stílus...és nem őriztünk együtt libát...:((
Kicsikinga2011. szeptember 1. 15:17
De tetszik, amit írtál Drága Sunil! Nagyon köszönöm, hogy megtiszteltél jöttöddel!
sunil2011. szeptember 1. 13:39
Szépséges történet, Drága Kinga - Mammon ezúttal hoppon maradt!-:)
De örülök, hogy van még ilyen is!-:)
Szeretettel:sunil
Kicsikinga2011. szeptember 1. 11:17
Köszönöm a mosolyt kedves skary!
Én is azt mondom drága István!
Meg is kell becsülni Őket, kedves Summer!
Bizony így van kedves János! Ez a valódi Szeretetszolgálat, szeretve szolgálni!
Gabikám, ez így történt, és azóta sem felejtem el!
Biancám drága igen, szép emlék, amit megőrzök örökre!
Örülök Neked kedves pepo!
Kicsikinga2011. szeptember 1. 11:06
Kedveskék! Nagyon köszönöm, hogy eljöttetek ebbe a kis zugomba!
Bizony IGAZ! Így történt!
Szeretettel ölellek át Berneteket, és csodálkozzunk együtt, hogy ilyen is megtörténhet!
pepo2011. augusztus 31. 19:35
:)
Bianca2011. augusztus 31. 19:15
Szép emlék ma már:)))
zotya682011. augusztus 31. 14:51
Ilyet még nem láttam...pénzt kérőket ki tudja mire már gyakran...
Jó,hogy megosztottad velünk :))
Törölt tag2011. augusztus 31. 12:18
Törölt hozzászólás.
Törölt tag2011. augusztus 31. 11:57
Törölt hozzászólás.
jagosistvan2011. augusztus 31. 11:48
Végre nem a pénzé a főszerep. :)
skary2011. augusztus 31. 11:45
kapott egy mosolyt :)