Lépésben...

Kicsikinga•  2015. október 27. 18:03

   Mosolyoddal

 

Mikor ide jövök,

Ráírod a kőre,

Hogy az élet örök,

        Mint

Fenyőnek a zöldje…

          

          *

 


   Mosolyommal

 

Mikor újra megyek,
Kődre fogom írni,
       Hogy
Többé már nem félek,
Sem élni, sem halni...


     Végezetül

 

Mikor idefekszem,

Kőmre fogom írni,

Köszönöm, hogy éltem,

           S

Nem féltem meghalni…


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Kicsikinga2015. október 31. 15:07

Járom a blogokat, és hálás vagyok, hogy még olvashatok, mert csodákat műveltek!

Sokszor szégyellem is, hogy nem írok, de bármikor kikérdezhettek!
Remélem, hogy fogok tudni idézni!

Kicsikinga2015. október 31. 11:16

@judit.szego:
Köszönöm!!!!!

Kicsikinga2015. október 31. 11:16

@Steel:

Szeretettel köszönöm Neked!

judit.szego2015. október 29. 17:10

Remekmüvek!!!!

Steel2015. október 29. 12:42

Te olyan érzelmi intelligenciával tudsz megszólalni verseidben, ami semmihez sem fogható. Gyönyörű lelked, emberséges meglátásaid példaértékűek. Csodálatosat írtál.

Kicsikinga2015. október 29. 12:40

@Cireasa:
Köszönöm a kedvességedet!

Kicsikinga2015. október 29. 12:38

@Havierez:
Kedves vagy, és köszönöm!

Kicsikinga2015. október 29. 12:38

@Bugatti350:
Ó, nagyon szépen köszönöm!!

Törölt tag2015. október 28. 20:09

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2015. október 28. 19:34

Törölt hozzászólás.

Bugatti3502015. október 28. 18:14

Bobby Solo - Una lacrima sul viso (1964) [High Quality Stereo Sound

...fogadd szeretettel ! :)

Kicsikinga2015. október 28. 17:22

Kedveskéim, kis Társaim!

Nehéz írnom könnyek nélkül, hiszen tudjátok, hogy több mécsest teszek már az asztalra, mint tányért,mert elmentek sokan, nagyon sokan...

Sokszor gondolok arra, hogy Nekik már jó, nem fáj, nem bánt, nem sért, semmi és senki szívet, békében van a drága lelkük, és visszasimogat még annak is, akitől ''ütést'' kapott...A megbocsájtás gyönyörű ajándékát birtokolhatja, ami csodálatos...

Vigyázzuk hát csendjüket, vigyázzuk lépteinket, ha Náluk járunk, hiszen tudjátok, ott hevernek ezerszámra az olvasatlan levelek, megsárgulva, amin Ők, egész évben üzentek...

Legyen a szívünkben szeretet és öröm, hogy ezekben a napokban többször jönnek el hozzánk, és maradnak is, akár estig, sőt még tovább is, ha úgy szeretnénk, és beszélgetünk, mesélünk, elmaradt köszöneteket mondunk...
Még mosolyognak is ránk, és megsimogatják az arcunkat, megfogják a kezünket, örülnek, ha megfogadtuk a tanácsaikat...

Nagyon szépen köszönöm, Drága Mindnyájatoknak a szeretetét, és önzetlenségét, hogy időt szántatok rám!
Nagyon köszönöm!
Isten áldjon meg Benneteket!

Kegyeletteljes, békét kívánok a szép lelketeknek, és fogadjátok főhajtásomat, és egy szál virágot, elhunyt szeretteitek tiszteletére.

https://www.youtube.com/watch?v=G-kJVmEWWV8

Kornelia782015. október 28. 14:09

Csodaszép gondolat Kinga! szeretettel ölellek! :-)

anci-ani2015. október 28. 09:53

Megható gyönyörű!!!!

MKKlara2015. október 27. 22:42

Meghatóan remek!!! :)

estvanbalog2015. október 27. 21:32

...drága Kinga ...tömör mint kőszikla...:)

Mia362015. október 27. 20:48

Megható sorok, fájdalmasan szép gondolatokkal! Szeretettel gratulálok!

Doli-Erzsi2015. október 27. 20:33

Fájdalmas szép gondolatok!
Szereretettel ölellek! Erzsi

baramara2015. október 27. 20:16

Gyönyörű, megható! Ölelésem, Kinga!

Törölt tag2015. október 27. 19:33

Törölt hozzászólás.

BakosErika2015. október 27. 18:39

Megérintett...
Ölellek.

Rozella2015. október 27. 18:35

Az emberi lét legnagyobb dilemmái ezek, és a hozzájuk társuló bizonytalanság és félelem leküzdése talán a legnehezebb!Mesterien tömörítesz, mint mindig!!

Törölt tag2015. október 27. 18:13

Törölt hozzászólás.