Csak úgy…

Kicsikinga•  2014. január 22. 13:45

 

 

Tülekedés, kapkodás a szupermarketben, kocsik, és dühös tekintetek karamboloznak, amit nem túl szép szavakkal rendeznek le egymás között a felek…

 

A pénztárnál már tetőzik a hangulat…

 

„A” hangulat, ami majd pár nap múlva, csendes és békés lesz…

 

Lesz?!

 

A zászlóval, és transzparenssel ellátott kis asztalkánál, leadtam egy kiló cukrot, nagy örömmel.

 

Közömbös arccal nyújt felém két cédulát a hölgy, hogy tegyem el, mert „sosem lehet tudni”…

 

„Mit nem lehet sosem tudni?” – kérdem, és hárítom a felém tartó kezet, benne a még mindig rejtélyes cédulával…

 

„Ellopjuk, magunknak visszük, elköltjük, tudom én azt jól!” Tegye csak el!

 

Már nem csak a blúza, hanem az arca is egyre pirosabb lett, és a hangerő sem tendált a piano felé…

 

Nem bírt velem, nem tudtam meggyőzni arról, hogy én nem kételkedem, én szeretek adni,

                           és nem kérek arról nyugtát!

 

     Nagyon kérem, engedtessék meg, hogy jót tegyek, hogy jó  legyek,

 

                                      „ csak úgy…”

 

 

Mindez történt, 2013-ban, Karácsony előtt pár nappal.

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Kicsikinga2014. január 30. 17:18

@Pista:
Ez nagyon aranyos volt! Köszönöm szépen!

Pista2014. január 30. 17:14

Jó a szíved...Kis "cukros néni". Bár mindenkinek arany lelke lenne, mint Neked :)

Kicsikinga2014. január 26. 11:20

@Kornelia78:
Drága kis Kornéliám, ez csak egy aprócska kis eset, és remélem, hogy nem általános.
Maradjunk meg annak hitében, hogy jó a világ!
Én is ölellek Téged, szeretettel!

Kicsikinga2014. január 26. 11:19

@Uncas:
Én is így gondolom, és nézem a világot, hogy mindig a jót lássam benne, kedves Uncas!
Örülök, hogy itt jártál!

Kornelia782014. január 25. 21:13

Ezt annyira ismerem! Ha egyszerűen csak segíteni akarsz, már mindenki a hátsó szándékot keresi! :-) Nyugta egy csomag cukorról...hát ez sem semmi! Furcsa világban élünk, de annak ellenére, hogy más a tapasztalatom, még mindig hiszek a jóban! Ölellek Kinga!

Uncas2014. január 25. 17:52

Ebben a világban a jó a kevés, és a furcsa...
De CSAK a JÓK számítanak..

Kicsikinga2014. január 24. 11:55

Drága Ancikám, örülök, hogy itt voltál, és hozzámszóltál!

Szerintem abból a pénzből, amennyiért azokat legyártották, sok-sok élelmet kaphatott volna, még több szegénysorsú ember!

anci-ani2014. január 23. 22:06

Drága Kinga!
Furcsa és érthetetlen, hogy a jótéteményért
egyes érzéketlenek nyugtával sértik a segítőkész embereket!
Akik kapták azok viszont tiszta szívükből hálásak!!! :)

Kicsikinga2014. január 23. 19:44

@tengerszem:
Én sem általánosságban gondolom, sőt tapasztalom, drága Gabikám!
Ez csak egy eset volt, és úgy gondoltam, elmesélem Nektek.
Alapvető élethozzáállásom az, hogy a mosolyra mosoly a válasz, a jóságra, jóság...

tengerszem2014. január 23. 19:34

Nem általános, szerencsére. Én rendszeresen járok egy állatkereskedésbe, nagy nevű cég, nem írom le a nevét, hátha reklámnak minősül. A kijáratnál van egy nagy fémketrec, amibe bele lehet tenni macska-kutya konzerveket, hogy segítsék a kivert állatokat és állatmenhelyeket. Már eleve úgy vásárolok, hogy oda is jusson néhány. Nekem csak kis összeg, de látom, hogy nem vagyok egyedül, már kora délután is majdnem tele van. Akárhányszor beleteszek valamit, a pénztáros és az éppen ráérő dolgozók mindannyian hálásan megköszönik, csupa mosoly a szemük.
Gabi

Kicsikinga2014. január 23. 16:12

Nagyon örülök Neked Juditkám!!

judit.szego2014. január 23. 13:28

Drága Kingám! Ez a világ már csak ilyen...sajnos! Ölellek!

Kicsikinga2014. január 23. 10:41

Azért én nem adom föl, Kedveskéim!

Örülök, hogy itt voltatok,

Drága Beám,
drága Erikám,
drága Erzsikém!

Doli-Erzsi2014. január 23. 07:55

Kingácska igen ez van!

BakosErika2014. január 23. 05:41

Kingácskám.....

beam2014. január 23. 05:27

............

Kicsikinga2014. január 22. 21:09

Köszönöm szépen a társaságotokat, köszönöm a sok bölcs, okos észrevételt, nekem sokat adtatok ma is!
Jó éjszakát Kedveskék!

Kicsikinga2014. január 22. 21:07

@pepo:
Az, kedves pepo!
AZ!

Kicsikinga2014. január 22. 21:06

@Molnar-Jolan:
Az esszenciáját fogalmaztad meg Jolika!
Ennél jobban nem is lehetett volna!
Sajnos nagyon igaz, és nagyon helytálló!
A defenzív viselkedés, az annak a sok rémületes dolognak a következménye, amit a média gátlástalanul folytat!
Már a segítő kéz is megijeszti a rászorulót!
Hjaj, milyen szomorú ez!

Kicsikinga2014. január 22. 21:03

@Mamamaci40:
Sajnos nagyon igaz, amit mondtál Macika!
Addig nem nyugszik az ember, amíg "izgalmat, történést" nem generál, mert nem tudja magát jól érezni a saját társaságában!

Kicsikinga2014. január 22. 21:01

@Ernest:
Drága Őrni! Örülök, hogy itt voltál!

Kicsikinga2014. január 22. 21:00

@Pera76:
"Gyermekvélemény", mégis nagyon oda kell figyelni!

Mily érdekes, hogy tegnap a nagy ügyintézések miatti kimerültséggel már nagyon fáradtan, kinyitottam a levelesládámat, és benne a világ legszebb pár sorát találtam.
"Köszönöm édesanyám, hogy megtanítottál észrevenni az élet apró szépségeit, köszönöm, hogy megtanítottál a zene varázsára, a művészetek iránti alázatra, köszönöm, hogy megtanítottál ami az ember igazi értékét jelenti, köszönök mindent!"

Bocsánat, hogy idéztem, de a legnagyobb szomorúságban is ez ad erőt mindig.

Kicsikinga2014. január 22. 20:58

@Pera76:
Igen, drága Erikám, értem én ezt, csak valahol olyan szomorú, hogy nincs bizalom, hogy nincs egy kis megpihenési lehetősége a léleknek,és erről bizony mi tehetünk, mi magunk!
Elharapódzott a énközpontúság, ma már minden csak addig "értékes", és figyelemre méltó, amíg szolgálja az egot, és annak érdekeit.
Az anyagias világban vajon meddig tud majd a lélek létezni?!
A kisfiadnak szeretném üzenni, hogy köszönöm, amit mondott!
Maradjon meg Benne ez a szemlélet, és akkor már nem olyan reménytelen a jövő!

pepo2014. január 22. 20:46

hmmm...magyar felfogás

Kicsikinga2014. január 22. 20:41

@csillogo:

Igen Marikám drága, a keserűség az ott ül sok száj szegletében, és én ezért csak sajnálni tudom magunkat.
Csendben voltam, és szomorú, hogy ide jutottunk.
Köszönöm szépen a jókívánságodat Marikám, magamhoz öleltem!

Kicsikinga2014. január 22. 20:37

@Banyek:
Én is így gondolom Ellácskám!

Kicsikinga2014. január 22. 20:37

Mennyi bölcsesség, mennyi értelem, mennyi jóság, és mennyi öröm, hogy ismerhetlek Benneteket!

Molnar-Jolan2014. január 22. 20:26

Jav: fognak föl.

Molnar-Jolan2014. január 22. 20:25

Kingácska, hidd el, vannak akik egy adományt is provokációként fognak.
Erre írta J. A. hogy "fortélyos félelem igazgat". a bizalmatlanságnak ez a foka valamiféle félelem a másik gesztusától, mert minden átpolitizálódott, mindent kiforgatnak, kampánnyá silányítják az adományozást, ezért sokszor eleve elhárító reakciót indít el egy ilyen jótett.

Mamamaci402014. január 22. 20:16

ebben a világban a lelki egészséges ember is beteg lesz nagyon Kinga, azzal foglalkozz, hogy Te adtál, és ez az ami Neked fontos, mi pedig ismerjük a csodálatos lelkedet:)) brummadza::)))

Ernest2014. január 22. 19:29

Drága Kinga... :)

Pera762014. január 22. 19:22

@csillogo: Gyermekvélemény ez...
Egyes embereket nem lehet megváltoztatni... sajna. Valahová elértéktelenedett az emberség. A fiatalok zöme céltalanul, napról napra él, szinte lélek nélkül, életundorral, s vannak, kiknek büdös is a munka, aztán a nő árucikk lett, s még az se. Meg fordítva...
Vagy lehet, én vagyok túl jó erre a világra. :)

csillogo2014. január 22. 19:05

:)
Erikám milyen igazad van - annak ellenére mondom ezt, hogy tudom, ha megdobnak kővel, dobj vissza kenyérrel!
De van egy határ... sőt több... "kilőni a napba" ott lehetne újrahasznosítva kollektorokba foglalni őket!

Pera762014. január 22. 18:53

Hát nem két-három napra kéne megcsendesülni... annyi szent. És ilyen a világ, a kétely, a rossz mint a métely harapózik és szabályokat állítunk fel saját magunknak, magunk ellen is... miközben elveszejthetjük emberségünk... Biztos, már járták meg, azért kellett a ficujka. A rend mián...
Az este beszéltem a nagyfiammal éppen, hogy merre megy a világ. Szemét műsorok a tévében, kérdem, miért nézi. Válasza: legalább tudjam, ilyen ne legyek... Megegyeztünk, hogy se törvények, se a szeretet ereje nem elégséges. Össze kéne szedni minden gazt és kilőni a napba egy űrhajóval. (Fiam véleménye...) Tán megtisztulna a föld.

csillogo2014. január 22. 18:33

A közvélemény drága Kinga általánosít - de a félelem valamitől mondatta a hölggyel és talán szégyellte is magát, hogy mentegetőznie kellett... volt már precedens bizonyára. A közvélemény nem szereti a sok "koldulást", hisz sokaknak már nincs is mit megosztani, de te az utolsódat is biztos vagyok benne megosztod. Szeretet vagy Kingám és még soká tedd itt a dolgod!
Ölellek!

Kicsikinga2014. január 22. 18:31

@Törölt tag:
Egyébként, elsírtam magam, a kedves, szép szavakon, amit adtál!

Törölt tag2014. január 22. 18:18

Törölt hozzászólás.

Kicsikinga2014. január 22. 17:32

Bizony, kedves skary, "csak úgy", minden számla, minden nyugta nélkül, ugyanis adni nagyon jó, még akkor is, ha sok esetben az én kosaramba már nem jutott a cukorból!
Örülök, hogy itt voltál!

Kicsikinga2014. január 22. 17:31

Igen Ilikém, sajnos mindig vannak olyan reprezentánsok, akik miatt általánosít a közvélemény, de én hiszek abban, hogy egy fecske is képes nyarat csinálni, nemhogy több!
Én köszönöm, hogy itt voltál!

Kicsikinga2014. január 22. 17:29

Aranyos vagy Limmike, de mint írtam, én nem érzem magam különbnek, SŐT(!!!), de jólesett, hogy itt voltál, és egy kicsit ellóbálgattuk a lábunkat a széken, miközben a krumplistésztát ettük céklával.
Apropo's!
Most éppen krumpli leves fő, és tegnap este sütöttem almáspitét, aminek sajnos kicsit(?!) sötét lett az alja, de nem baj!
A baj nem itt kezdődik!
Én meglehetősen konzervatív vagyok, ami az emberek egymáshoz való viszonyát illeti, nevezhető régimódinak is, mert a legszentebb dolognak tartom az egymás tisztelését, és ahogy elnéztem a vörösödő arcot, hogy merészeltem nem elfogadni, hogy merészeltem nem egyetérteni az általánosítással, nem egyhamar fogom felejteni, de mindig vállalom ezt a renitenciát!
Remek a humorod!!!

Kicsikinga2014. január 22. 17:20

Nem vagyok én semmivel sem jobb Annám, de azért nagyon szépen köszönöm a kedves szavaidat!
Amit nem tudok megérteni az az, hogy miért a sok dohogás, miért a sok elégedetlenség?!
Attól semmi nem lesz jobb,sőt még rosszabb, hiszen a stressz, amúgy is napi vendégünk, ne hívjunk többet belőle!

Kicsikinga2014. január 22. 17:15

Köszönöm szépen, drága Zsuzsám!
Kulcsfontosságú a megállapításod!
"az önzetlenség gyanús az önzés birodalmában. "

skary2014. január 22. 15:32

csakúgy :)

bakonyiili2014. január 22. 15:15

Kedves Kinga!
Bizony sok vád érheti Őket, kik áldozatos munkával segíteni akarnak! Van-
nak akik lejáratják, sőt vádolják az igazi segítőket, csalásukkal.
Nagyon jó, hogy ezt leírtad, jó erről is megszólalni. Üdv: Ili

Törölt tag2014. január 22. 13:54

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2014. január 22. 13:53

Törölt hozzászólás.

10082014. január 22. 13:49

Nagyon tanulságos történet. A bizalom sem a régi,
az önzetlenség gyanús az önzés birodalmában.

Puszillak Drága Kingám
Zsu