Sóhajvonatom

sóhajvonaton
száll a lélek
miért van mégis
hogy néha félek
miért hogy véresnek
látom a holdat
miért hogy szorongok
mi lesz majd holnap

feléd száll a sóhaj,
érted sír a felhő
esőcseppkönnyeket
fejedre ejteget
szívem érted dobban
veled nyugszik napom
csakis neked nyílik
minden gondolatom

***

Megint egy régebbi különtöltött éj emléke...