Őszi délután

dreaming58•  2017. november 2. 15:31

Mustot hörpöl a délután.
Szőlőszem gurul a fény után.
Itt-ott árnyékba bújva
próbálja újra meg újra
idézni, mikor még égett,
forrt a szív, és a lélek
- nyár kacarászott a tájon.
(most csak azért, hogy fájjon,
előbújik az emlék)


 Sajgok. 
Úgy visszamennék.


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

dreaming582017. november 3. 07:04

@Ametist: Köszönm szépen.

Ametist2017. november 3. 06:37

Az emlékek bennünk élnek, és gazdagabbá teszik a lelket, szépet írtál, Évi :)

dreaming582017. november 2. 22:51

@merleg66: Köszönöm szépen :)

dreaming582017. november 2. 22:50

@Rozella: Jó megfigyelő vagy :)
Köszönlek

merleg662017. november 2. 21:52

...az emlék mindig előbújik...szeretettel gratulálok versedhez.

Rozella2017. november 2. 21:19

Hörpölő, vidám kezdés, nyáridézés, remek forma, és a végén... bumm! mint egy fejbekólintás... -( " most csak azért, hogy fájjon ") ...és zárójel inkább kiemel... de megfigyeltem, mostanában azt teszed zárójelbe, ami lényeges... te kis huncut!:)

dreaming582017. november 2. 20:24

@skary: Óóóó te szegény ;-)

dreaming582017. november 2. 20:24

@Mikijozsa: Köszi :)

dreaming582017. november 2. 20:24

@Metta: Na igen...

dreaming582017. november 2. 20:23

@Törölt tag: Köszönöm szépen :)

skary2017. november 2. 19:07

egyik hordó borom nem forrt ki rendesen :)

Mikijozsa2017. november 2. 16:56

Szép, romantikus

Metta2017. november 2. 16:39

"Sajgok.
Úgy visszamennék."

Én is egy kicsit az időben,csak félő,hogy utána megint csak fájna!

Törölt tag2017. november 2. 15:43

Törölt hozzászólás.