Nincsbe gomboló

dreaming58•  2017. július 15. 09:52

Távol siklik ahogy nézem:
halvány csík a fáradt égen,
lassan oszlik - int a nyár,
új napjait írja már.

Nap sem fénylik, felhő rejti.
Néhány cseppjét földre ejti.
Por felissza. Nincs nekem
nyugodt zug, csak végtelen.

Magány lett már örök gúnyám,
levetkőzném, hogyha tudnám.
Próbáltam, de nem tudom.
Lassan nincsbe gombolom.


2017.07.14.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

dreaming582017. július 16. 01:03

@Rozella: Rózám...

dreaming582017. július 16. 01:02

@merleg66: Nincsenek terveim a kaszással...csak rossz napokat élek, és "így jön ki".
Köszönlek.

merleg662017. július 15. 22:03

...pedig azt mondják egy szeretett valaki elvesztésekor a "kaszásnak" igazán az a szerepe, hogy az itt maradót megtanítja élni...a versed nagyon tetszett.

dreaming582017. július 15. 20:09

@skary: ja

dreaming582017. július 15. 20:09

@kevelin: Köszönlek

dreaming582017. július 15. 20:09

@Belle: Köszi

Bugatti3502017. július 15. 19:31

...Ő... meg kincsbe gombolja !...

Rozella2017. július 15. 16:11

hmmm... :(

skary2017. július 15. 15:37

aha

kevelin2017. július 15. 12:53

magányodból gyönyörű vers született

Törölt tag2017. július 15. 11:37

Törölt hozzászólás.