Múlt időben

dreaming58•  2015. augusztus 30. 21:09

 

Múlt időbe tett a halál - s veled minden szépet,
égboltomra felhőt terel, takarva a kéket.
Lelkem fájó jajkiáltás, szívem kongó barlang,
mély csendjébe oly jól jönne egy-egy kedves halk hang.

Majd ha egyszer újra élek, ha eljön a napja,
tetszhalálom minden nyűgét a föld befogadja.
De most még a magány kihalt rögös útját járom,
nem lesz nekem soha többé senkim a világon.


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

dreaming582015. szeptember 1. 21:44

@Ametisz: Köszönlek

dreaming582015. szeptember 1. 11:23

@skary: Lehet...igen...de nem itt velem - inkább megfoghatatlan"bennem" - és ez sokszor több, de sokszor nagyon hasítóan kevés :(

Ametisz2015. augusztus 31. 17:57

Mély gondolatok a szív fájó csendjében.....

dreaming582015. augusztus 31. 11:40

@MKKlara: Köszönlek

skary2015. augusztus 31. 05:25

dehogynem...sőt van

MKKlara2015. augusztus 30. 23:52

Kedvesen irsz a fájdalomról...