Gondolatfutam

dreaming58•  2012. szeptember 5. 10:22

Lemosom magamról a várost,
elmerülök hűs éjhabokban,
viselem, mit a sors rám oszt,
nem tépem magam sóhajokkal.

Sétálok az álmok sík útján,
két oldalt terül el él'tem,
fatörzsek takarnak minden rosszat,
elrejtik, mitől úgy féltem.

Reggel aztán új útra kelek,
lökdösnek hangok és emberek,
az utcazaj mind rám tapad,
bennem csak vágyfoszlány marad.

Nosztalgiacsepp szemem sarkában,
arcomra gördül, de vállalom,
futok tovább a fény nyomában,
- angyalom pihen vállamon -

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

dreaming582012. szeptember 7. 11:33

Steel :)

dreaming582012. szeptember 5. 20:30

Sea :)

kozmazsu2012. szeptember 5. 17:41

Ez a versed minden szempontól a tökély! szívből, szeretettel gratulálok: Zsuzsa

Steel2012. szeptember 5. 17:23

''Lemosom magamról a várost,''

már a kezdő sorod csodás!

Törölt tag2012. szeptember 5. 16:40

Törölt hozzászólás.

dreaming582012. szeptember 5. 14:03

Jól érzed, drága Pillám :)
Puszi :)

Torpilla31812012. szeptember 5. 11:44

Ez nagyon szép Éva...igen, a hétköznapok...örömmel olvasom, te hogy éled őket...alázat és szeretet, no meg a szerelem...nekem ez jött át...
Nagyon tetszett...
Puszim (nektek)! :)
(FL)

dreaming582012. szeptember 5. 11:12

:) (H)

sz54laca2012. szeptember 5. 10:47

Szépi!
:-) (H)