~és~

Evokáció a Schindler listája című film nyomán.

a kislányon piros kabát volt
a szeme égszínkék
mosolyát visszatükrözte
a szelid nyári ég
a haja búzaszőke
és nem tudhatta ő se
hogy szőkesége tünékeny álom
(élete függ egy pókfonálon)
és futott tiszta szívvel
családja sáros nyomán
és csengő nevetése
az égig hallott talán

aztán bakancsok tiporták szét
a lelkek óhaját
és parancsszavak rivalltak
a szürkeségen át
ólmos lett körbe' minden
és vagonba szállt a nyár
s a bánatos félős ég
már közel sem volt olyan kék

és baljós füstök szálltak
fekete kéményeken
és álmok hulltak halomba
- a múlt üzen nekem -
és csontvázpáriák toltak
testekkel telt taligát
és holttestek ringatták
karjukban szelíden:

szegény kis piros kabát