Éjfény üzen

dreaming58•  2017. november 25. 13:09

Éjfény üzen

Cseperedtem évszakokon
korom ingoványát hordom
őszi levél hull fejemre
míg az utat járom egyre

Dobol szívem mellkasomban
ijesztő milyen hideg van
fehérlik már az egész táj
rámdermed a kínos muszáj

Előttem csak posvány terül
megszólalni nem sikerül
megtorpanok kínzóhelyen
fent az égről éjfény üzen


***


Ezt a parafrázist a Poen Poet fórumtémába írtam feladványként Buda Ferenc: Csillag les rám című versére.
Íme az eredeti vers:


Felnőttem tavaszban nyárban
járok harminc év sarában
aranylombjait rámhányja
a villanyfa koronája

Jár a szívem döng a rossz dob
áll a hideg mint az oszlop
fölmagaslik fehér bálvány
megfagy az olajszivárvány

Lábam előtt sár fölfakad
alvad a szó nyelvem alatt
állok a nyakvágó hídon
csillag les rám kurta szigony


***

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

dreaming582017. november 26. 01:50

@Mikijozsa: Köszönöm Miki :)

dreaming582017. november 25. 22:07

@merleg66: Igen - talán az... Köszönlek :)

merleg662017. november 25. 21:57

...nagyon szép a versed...kicsit szomorkás, de nagyon szép!

dreaming582017. november 25. 18:06

@BakosErika: Örülök, hogy tetszik, drága Erikám :)

Mikijozsa2017. november 25. 15:01

szomorúan szép, bizony nagy költő vagy

BakosErika2017. november 25. 14:47

Nagyon szép dallama van.

dreaming582017. november 25. 14:02

@schmidtlivi: köszönlek

schmidtlivi2017. november 25. 13:20

Szomorú-szép...
Ölellek: Li

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom