~álmok nélkül~

dreaming58•  2018. november 23. 11:24

Holdig röppent éji álmok
hullanak mint roncs romok.
Éjről éjre újra érzem
milyen egyedül vagyok.
Úgy szinezném, rajzolgatnám
bodogabbra életem.
A színeket elvesztettem,
csonkig kopott rajzszenem.
Ne hagyjatok cserben engem,
legalább ti tartsatok
ki mellettem, éji álmok.
Nélkületek meghalok.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

dreaming582018. november 24. 22:39

@BakosErika: köszönlek :)

BakosErika2018. november 24. 18:15

Mindig szép verset írsz Évám. Gratulálok.

dreaming582018. november 24. 09:54

@Rozella: bizony. Köszönlek.

dreaming582018. november 24. 09:53

@Ametist: igaz :)

dreaming582018. november 24. 09:53

@SzaipIstvanne: Köszönlek, Marikám :)

Rozella2018. november 23. 22:13

Most jönnek az álmodós, bekuckózós téli éjszakák...

Ametist2018. november 23. 14:22

Az álmok elkísérnek, mint hűséges társak...

SzaipIstvanne2018. november 23. 13:13

Kivanom, tartsanak ki melletted. Csodalatos vers.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom