Mi a boldogság?

Teljes szívemből örülök, hogy megérkeztél. Ide az enyészpontba, ahol összefutnak a vonalak. Ahol a perspektíva és a lélek összeér. Ahol jól, csak a szíveddel láthatsz, mert a szemeid nem értik mit rejt a zordnak tűnő táj valójában. Nézd milyen más itt minden:

Csak bámuljuk a napfényt. A felhőket. A vihart, a szelet. A kibontakozó és varázslatos színekbe öltözködő Őszt. Az elkápráztató elmúlást. A fákról aláhulló milliónyi levél táncát a szélben... Mindegyik egy üzenet.

A koszos házakat, a mellettük szaguldó gyorsvonatokat. A károgó varjakat. A furcsa embereket, ahogy lehelet-dohányoznak az utak mentén kopaszodó fák árnyékában. Csupán álljunk meg egy pillanatra, hogy megcsodáljuk és megéljük az élet pillanatait. Gyújtsunk rá mi is erre a levegőre...

Érzed a rezgéseket? Ha nem, bátran nyisd ki a szíved! Ha nem megy, segítek. Hunyd be a szemed. Emlékszel még arra, milyen volt először látni a Balatont, és kisgyerekként a vonat ablakához tapadva bámulni a nagy kékséget?!

Vagy a gyermekünk üres cukrospapírjában egy szívből jövő ajándékot felfedezni?!

Igaz, nincs gyermekem, de boldogsággal tölt el ha elkapok egy egy ilyen pillanatot... Egyáltalán tudod mi az a boldogság?

Mosolyt csalni valaki arcára.

Könnycseppet ejteni búcsúzáskor, hogy azt majd egy újabb mosollyal itassuk fel egymás szeméből, a következő találkozás alkalmával.

Jót tenni és nem várni viszonzást, csupán érezni hogy jót cselekedtünk és azt szeretettel tettük. 

Mikor képesek vagyunk mosolyogni szinte mindig, és a jót felfedezni olyan dolgokban, amire mások nem is figyelnek igazán.

Pusztán szenvedéllyel élni meg minden pillanatot. A könnyeket, a nevetést, a legörbült szájat, az egyenes testtartást, mindent!

Mikor nem csak ábrándozunk, hanem merünk álmodni valami megvalósíthatót és teszünk is érte.

Állni és várni, közben nem unatkozni. Mint ahogy mi is megcsodáltuk imént az évszak árnyalatait...

De tényleg ez a boldogság?

Hiszem is, vagy csak mondom hogy boldog vagyok?

A jelenben kell élni!

A boldogságra nem célként tekinteni, hiszen érte nem kell küzdeni. Jó tudni, hogy egy olyan érték amit senki nem vehet el tőlünk.

A boldogságot nem pénztől, nem anyagi javaktól, nem egy párkapcsolattól vagy személyektől eredeztetni. A boldogság belőlünk indul. A boldogság akkor érkezik, ha megismerjük és elfogadjuk magunkat. Az kell hogy legyen boldogságod forrása, hogy te milyen ember vagy, hogyan érzed magad.

Ezt nem tárgyaknak, nem személyeknek kell éreztetniük veled.

Ha a boldogságot keresed, legyél te az első magadnak. Szeresd a párod, szeresd a családod, a barátaid, de a legfontosabb, hogy szeresd magad! Akkor tudsz igazán adni! Mert csakis akkor leszel igazán boldog, ha megtalálod a helyed a borongós városban is, nem csak a napos tengerparton!

/Róth Lajos/