Black blogja

nézd: egy film az életem
lassan de lepereg
ökölbe szorul a kezem ha nézem
ahogy elfelejtek neveket
áldott szép szíveket
csak , török csak zúzok
azt se mondom S.O.S
hiába kéred
nem engedem hogy felém nyújtsd
szép bőröddel kezedet
úgy ülök hogy nem állok
úgy fekszem hogy kiálltok
de ne hallja senki!
bezárva ajtó, ablak
semmit sem látok
csak érzem az esőt
kopog a földeken
nincs akit fogadnák
csak én ölöm magam
kezdetek óta

-zs-

egy az egyben, fordlj velem szembe
a padlón elterülve
csak mint egy apró halál
ellökött magától a világ

egy hibából, egy kőből
fakasztok könnyet, könyvet
hogy legyen egy könnyebb:
az a csepp vér

elfelejtett szavak helyett
folyton vádak, izzadt testek
csak kilöknek
a messzeségbe

fantom az éjszakában
leszaggatott körmök
orchideákba, vetve
régmúlt csodákat
újra keresve

-zs

ez egy tükör, néha ketté töröm
ne lássam magamat,
ne érezzem saját szagomat

egy reggeli halál,
egy ütés az arcomba
virágokkal övezett napalmbomba

fekete rózsa,szét tört váza
egy fekete holló magányomban
olcsó, kávé, erős cigaretta

elindul a nap,
felhőkből facsar ki
az élet mindennap

menny vagy pokol
egyszerre repülök, s zuhanok
magamban kínlódom

hogy legyek jó, vagy rossz
a végelszámolás ha jön
nem értem sorsomat

-zs.-

nem halhatok meg,
minden áldott reggel
az óra mindig felébreszt
némán, szólok magamhoz
ezek után jobb lesz,
élvezem a percet,
csak lassan indulok
kihalt utakon,
kiástam már holnapom,
temetek valamit
mi az magam, sem tudom

-zs-

na, a talpamon egy újabb kosz
ne mondja nekem senki meg
mi a jó s mi a rossz
had engedjem el magam a széllel
le a hegyről vízeséssel
csússzak csak félelem nélkül
ahogy a világ el sem fogadott
próbára teszek életemben
minden új napot
majd kiderül a végére
ki a győztes, ki a vesztes
addig még van egy két lépésem
talán fejen állok talán mást csinálok
nyújtozkodom amíg meg nem bánom
életem vagy halálom

-zs-