Black blogja
Gondolatokkitaszított
egy ember próbálok lenni
ki hajnalban kel
s amit nem jól tesz
azért kiheréli az élet
félelmetes csendje
hogy szétfeszítse fájdalmas üvöltése
reggel vagy este
ne ébredjen vele senkise
útálja az anyja
apja, testvére
egyre jobb a történet
már halott sem lehetek
szenvedni is felesleges
kapok egy pofont jobbról
aztán balról már nem is várom meg
inkább eltűnök innen
ne ismerj többé meg
elporhadok elvesztem
-zs-
tesinek
köszi tesi
csak esik az eső
nincs már sok időm
ha le írom egy lapra
nevetünk majd rajta
valamikor, valahol
nem hallja senki
nem érti meg senki
nem kell féltékennyi lenni
csak szeretni kell ennyi
fáj
olyan unalmas
nem nézem a fényeket
papír tengerek vesznek körül
én így fájok veled s neked
nap nap után teszteket végeznek
kérek egy adagot
megyógyít mondják nem fáj a vállam majd
olyan lettem mint egy egy néma hal
tesztelik rajtam ki mit akar
ha egyáltalán van még ami eltakar
de nincs a semmiből várat építenem
élek lélegzem de már nincs semmim sem
ne
forgasd vissza az időt
ó anyám ne engem utálj
szerencsére fekete az ég
tetovált életem szennyben ég
ó apám ne engem utálj
ha felkel a nap
sárban fekszem rég
ó testvér ne menj még
ha marad utánam nyom
ó Istenem ne büntessél
bezárkózom
ha halál fogja kezem
és öleli mindenem ,
na az se érdekel
csak éfjél fele ébredek
vádakkal telis teli
arcommal tükröt sebzek
vagy kezemmel érintelek
mert vagy valahol létezek
érezlek, kikészítelek
magam ,s tégedet
levegőt sem vehetek
fúj a szél hangokat
hangos harangokat
minimum pillanatokat
érzek, bezárkózom újra
-zs-