zoltan.horvath blogja
Angello
Az erekből, mintha tinta folyna.
A készülő vers kiömlő vére
vagy lehetne tán próza még,
vagy akár mese. Miért ne?
És a gondolat repeszként pattan,
mert oltaná ki szemed világát.
Borítja rád sötét fátylát,
nyitja a múlás virágát.
Szirmai egyenként, mint a kaszák
tulajdonítanak el életet,
s te majd bátran adjad nekik
magad! Dúdolva halk éneket,
mormolva egy imát lépj előre!
Most karod még kettő is, és kitárt.
A halál angyala már vár,
de lelked még életért kiált.Szilánk
És folytatjuk tovább életünk.
Úgy ahogyan régen, most is
(talán még jobb is így ez nekünk)
tisztának látjuk a koszost is.
Már nem kezdünk éssel mondatot.
Ősellenség, a buggyanó de.
Felidézek egy régi képet is.
Ki van ott vajon én, avagy te?
Megsiratnám a semmi örömét,
s ülnék a csonkolt mező füvén.
Lennék néma szellő hideg, vagy
ékezet írásod gyöngybetűjén.
Úgy érzek, mint régen megint
két kezemmel mindig temetlek
majd áslak utána a mélyből, hisz
csak te vagy az. Téged szeretlek.
Kocsisoron
Kocsiját lassítja a jól szituált.
A kínálatot méri éles szemmel.
Nem sokat járt erre még, csak egyszer.
Út szélén állt a sok prostituált
akkor is. Mellettük tetovált stricik
(negatívba fordult őrangyalok)
távolból kimértek, mint az angolok,
közelről frusztrálóak nem is kicsit.
Tábortűz. Hordókból nyaldosó lángok.
Melegednek körülöttük a lányok.
Háttérnek rajzolt sötét erdőben,
a szemetelt, és buja fertőben
(távoli a mennyország kapuja)
ott natúr van, komplett, és furulya.
...és a folytatás
Van aki tudja, van aki sejtette meg van olyan is akit nem érdekel...
hogy...
Cirka 1 hónapja új blogot indítottam xpander álnéven.
Úgy érezem eljött az ideje hogy leránsam az átlátszó leplet és vállajam magamat és az ironyányaimat :)
Egy hónapig "ismerős idegenként" barangoltam a saját és más blogokban.
Az xpander versek kissé más hangulatvilágúak mint a zoltan.horvath blog verseké.
Akik kedvelték az ebben a blogban lévő verseimet, azokat várom szeretettel az xpander blogban is ahol jelenleg 20 vers várja a kitüntető figyelmeteket.
Baráti üdvözlettel :
zoltan.horvath
Záróra és köszönet
Kedves Barátaim és Bloggerek!
Jelenleg úgy néz ki hogy ez a blog nem fog több bejegyzést ezután tartalmazni.
Lezárom, de itt marad nektek és bárkinek aki szívesen olvasná a tartalmát, vagy szemezgetne belőle.
Minden bejegyzés szeretettel és odafigyeléssel készült azoknak az érdeklődőknek akik szívesen szakítottak pár percet az életükből a gondolataimra és rám.
Azoknak akik bíráltak, azoknak is akik megítéltek.Továbbá azoknak is akik csak csendben és hozzászólás nélkül látogattak meg.
Akik pedig kiálltak mellettem és támogattak, (nyugodtan vegye mindenki magára akinek inge!:) azoknak még tartozom egy szóval...
KÖSZÖNÖM
zoltan.horvath