Bérci Veronika - Koldus(átdolgozás)

petrichor•  2022. november 30. 08:46  •  olvasva: 55

Bérci Veronika eredetijéből átdolgozva

Koldus vagyok én, de csak a Te koldusod.
Hűn várom, hogy hullajtsd végre rám sóhajod.
Imám hozzád csak egy esendő kérése,
Szavad hozzám mennybéli boldogság lenne.
Csak illesd nevemmel bársonyos ajkadat,
Csak csend és sötét mi elhagyják azokat.
Csak egy pók ereszkedik le a sarokban,
Leheletnyi hálót sző a fonatokban,
Remegő lelkem, mint pók, épít egy hidat,
De félúton röppenő gyufa ég, porlaszt
Minden vágyat, csodát láng martalékává,
Mi valaha hozzád csatolt vált hamuvá.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Laminaria9132022. november 30. 10:56

Már bocs....de ez nekem jobban tetszik,mint az eredeti

Aradi_Gabor2022. november 30. 10:34

Szép komplementer vers, gratulálok.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom