tengerszem blogja
Te
...........................................................
Szeretem a párás reggeleket,
mikor a szemed szemembe nevet,
mikor mosolyod azt mondja, szeret,
ízlelgetve mondom ki a neved.
Érzem, hogy nem vagyok már egyedül,
a múlt összes fájdalma menekül.
A jövő csak remény és ígéret,
hogyha te is ugyanígy ígéred.
Kis rigó
..................................................................................................... Hazafelé bandukolva ámulva láttam: Találkozásunk már csak szárnya libbenése
egy kis rigó fürdött a sötétlő tócsában.
Igazi csoda. Az ember pihegni sem mer,
amikor rám tekint az értelmes szemekkel.
Nyújtózik, s megmutatja fekete szépségét,
s én elfeledem az élet összes rémségét,
Még a szívem sem dobban, de egy faág roppan,
a távolból még sötéten valami koppan,
buja szél szárnya libben, egy esőcsepp csöppen
tócsánkba, és a kismadár azonnal röppen.
s a távolból felém zeng hangos csirregése.