Parázslat

Fényszalmalángokat tart kezén az Ég,

már alig látszik az a forrásvíz-kék,
mitől végtelenné csorduló a lég...
Zöld neszekre ülnek hetyke szellőfecskék,

páracsillagok ragyognak ki a fűből,
április az árnyékok közt eloson,
- új holnap leskézik az alkonyhűsből.
Pírbibék nyílnak sok csöndmohás lombon,

könnyed reneszánszát játssza a táj most,
ahogy a szívzsongó május érkezik.
Lenge szépét mutatja a gyöngyvirág-hold,
megannyi mag-gyermek szirommá lélegzik,

lankán és kerten szerte színparázslat,
hajnalt ébreszt a pilinkélő darázshang.