Illúzió

Fényfestékkel szór csillag-graffitit az

éj, a kenyérbarázdás dombokra már

rábarnult az este, s a sok pirkazal

kiégve, szürkület-pernyékként szétszállt.

Kinyilnak most mind az árnyékibolyák,

sötétté virágozón a csönderdőt,

a ház-álmokat életté suttogják.

Az ősz fuvallatlágysága mindent betölt.

Pirkadatkor a borgyöngyöző pára

szinte május-pezsdülést lehel magából.

A napsugár fellegkéken arany-párta,

mintha tavasz éledne hulló magvából.

De jégzuzmót fakasztani készül a tél,

e csöpp szivparázs fehér halált alél.