Csak a konyhaszekrény...

rius•  2018. április 1. 06:28


 

...bal felső ajtaját nyitottam ki, s a kistányérok - amelyekből sok és mindenféle van, mert valamiféle emlék köt mindegyikhez, filléres emlékek, de nem tudom kidobni őket - előbb gyors, aztán egyre lassuló tempóban potyogtak le a polcról, s törtek össze a járólapon. Dávid fiam előcsalódott a zajra, nézte ahogy nézem a potyogó tányérokat. Egyik kezem csípőn, másik a falnak támasztva. Meg sem próbáltad elkapni őket?, kérdezte egyszülöttem. De. Csak több tányér van, mint kezem, feleltem, és meredten néztem azt a tányért, mely még lassan billegve gondolkodott a leesésen. Billegett...billegett, végül úgy döntöttem, hogy egy laza mozdulattal lesegítem a polcról. Haláli fej vagy, így Dávid. Várj, még nem kezdtem el káromkodni felelem. És már bosszankodni sem tudok, olyan nevethetnékem támad...

...szóvalajókurvaéletbekellettleesniazoknakatányéroknak...?!

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

rius2018. április 7. 08:55

@M.J.Kata: ...a tányérok sorsa..:-)

M.J.Kata2018. április 3. 20:36

Jó volt olvasni, nálunk is megesett anno, hogy törtek a poharak, tányérok. Jó anyánk egy kézlegyintéssel lerendezte, "az öreganyja is így végezte" mondta, és nekiállt össze söprögetni a cserepeket.

rius2018. április 1. 18:01

@Mikijozsa: ...á, megtörtént. Igaz évekkel ezelőtt:-)

Mikijozsa2018. április 1. 14:19

@rius: sajnálatos, hogy még ezen is vigyorog az elme, de előbb azt hittem április tréfa...:(

rius2018. április 1. 14:13

@Mikijozsa: ...meglehetősen kellemetlen volt, fr egyben mulatságos..:-)

rius2018. április 1. 14:12

@Voros.Villo: ...a mai napig nevetünk rajta, ha az eszünkbe jut..:-)

Mikijozsa2018. április 1. 14:08

a föld vonzása :)

Törölt tag2018. április 1. 14:06

Törölt hozzászólás.