Johanna MO: Dal a sötétben

Johanna MO: Dal a sötétben

Istenem! Istenem! Istenem! – sikít fel bennem egy hang. Hiszen még tizenhat éves sem volt. Milyen hónap is van?  Június? Még csak decemberben lett volna tizenhat. Egy kőfalnak támasztva találtak rá. A szemhéja felrepedt, szemeit tágra zárta a halál. Mellette a földön hatalmas vérfolt. Valószínűleg fejbe verhették és miután kivérzett a földön, felültették. Minek ültették fel? Egy holttest látványa mindenképpen félelmetes, de egy ülő holttest még hátborzongatóbb. Szegény anyja, hogy viseli majd a hírt? Még nem tudja, pedig a környéken már hemzsegnek a rendőrök, a technikusok rögzítik a nyomokat. A nyomozók már elkezdték kihallgatni az idős házaspárt, akik megtalálták a testet. Nyaralni jöttek a szigetre. Az asszony nyugdíjba vonulását ünnepelték meg ezzel a kirándulással. A lápot választották, remélve a csendet és nyugalmat a nagyváros zajos forgataga után. De a vidékre rátelepedő köd, most csalfa némaságba burkolózott. Órák teltek el, miközben egy anya éppen az ebédet főzi a gyerekeinek. Csirkepaprikást, a fia kedvencét. Fakanállal kevergeti, csípőjével belöki a konyhakredenc fiókját. A rádióból a kedvenc dala szól, és ő tánclépésben szeli át a helyiséget, hogy a hűtőből kivegye a tejfölt. Így szereti a gyerek, tejfölösen. Az órára pillant. Még van ideje, hogy kiszaggasson egy kis nokedlit. Az utcába betér egy fekete autó. Lassan gurul, figyelve a házszámokat. A fiút, nem volt nehéz beazonosítani, hiszen nála voltak az iratai, az iskolai igazolványa. Az anya még csak nem is sejti, hogy élete utolsó, valóban felszabadult, békés boldog percei ketyegnek. Majd később, talán vádolni fogja magát, talán emészti a bűntudat a gondtalan délelőttért. Mardossa a lelkifurdalás, hogy nem érezte meg szeretett gyermeke halálát. Nem hallotta szívének utolsó dobbanását, ajka néma sikolyát.

Kertkapu zörren, még két lépés, és a nyomozó megnyomja a csengő gombját.

/ Mind ez egy perc alatt futott át a fejemen, miközben behunyt szemmel ültem. Mellkasomban bombaként robbantak az érzelmek, aztán lassan összeszedtem magam és átlapoztam a következő oldalra.

 2021.7.27.