Ollé Tamás írásai

(Foszlányok I.)

Csak a telihold képes
a hangulatingadozásaimat
megzabolázni. 

Nézz fel az égre,
a feltörő füst ma
rémalak képében tetszeleg.

Mondd, miért van, 
hogy amikor hozzád beszélek,
rezonálnak a falak?

Hogy mi volt ezelőtt, nem tudom,
ezek már csak foszlányok.

Te sem vagy jelen, gondolatban
egészen máshol jársz.

Ebben a vezeték nélküli világban
már csak a szögesdrót szövi a mesét
az érintésről.

És nem tudja senki,
hova tűntek az álmok,
amiket feladtak.

(2021)

Mondd ki a kedvemért,

hogy velem vagy,

és te is úgy gondolod, hogy

amikor álmodunk, akkor azt látjuk,

ahogyan a dolgok történhettek volna.

Hogy te is látod,

és amikor álmodsz, számodra is

azok a szűk utcák jelentik a nagyvilágot,

ahol szabadok voltunk.

És megérted, amikor úgy ébredek,

mert elhalt érzéseim maradványai

még mindig álmaimban próbálnak

utat törni, ott, ahol a tér zöld sziget,

és ahol a fényt arcod töri meg,

minden áldott reggel.

És te olyan szép vagy -

ha el is alszom,

te megőrzöd a pillanatot 

arra a pár órára, amíg

újra éber nem leszek,

és nem látom többé

átlátszónak a mennyezetet.

Mondd ki a kedvemért,

hogy elhiszed, és a lelked mélyén

te is tudod, hogy létezik,

az a sűrű, fenyőfákon túli terület,

aminek tenger mossa két partját,

ahol összeér a harag és a szeretet,

miközben a lélek él s emlékezik.

távol gondolataimban,

az utolsó utáni mondatokban

érzem magam igazán otthon.

néha, amikor kialszik a lámpa fénye,

én magam sem veszem észre,

mennyi minden történik körülöttem.

magammal viszem és életben hagyom,

ezen a bizonytalan novemberi napon

a reményt, ami eddig is éltetett.

mikor az öledben vált alakot az este,

az esőben idéződik fel emléke

annak a pillanatnak.

séta közben annyi mindent látok tisztán,

hogy még az sem érdekel, hogy a bakancslistám

már hosszú ideje üres. 

csak úgy elrepülnek a hetek,

miközben annyi mindent köszönhetek,

azoknak, akik velem maradtak.

felordítok, aztán betűket vetek,

hogy ebben a káoszban a szeretetet

megőrizzem neked.

akik most is küzdenek,

legyen ez egy üzenet, amely 

ezúttal tényleg célba ér.

mert a ki nem mondott gondolatok,

és a meg nem tett lépések is

mindig ott lesznek velem.

és végig kísérnek majd egész életemen.

Tollasgyík felébred,

elaludni nélküled, mondd, mi abban a jó?