Ez most egy másik BOLT

Túl nagy a fájdalom

Amit okoztál

Hét éve 

Rohadj el

Lassan

Nem kívánunk rosszat senkinek

Ezt tanította édesanyám 

A tiéd is megtaníthatott volna

Hogy kislányokat

Nem @%+=%*^&

Mert tudom hogy azt szereted

Ami gyermeki

Ez a te gyengéd

A kilógó borda

A rés a combok között 

Sosem értek össze 

Legyen hol befúrnod magad

Könnyű volt

Szét se kellett nyitni

Senkinek

Akire ránéztél

Néznél még egyszer rám

Csak a szememben 

És én végre 

Mesélnék

Egy lányról 

És egy fiatalabbról

Aztán még sokról 

Jönne a herceg is

De nem fehér 

Sötétebb 

Mint a szemed 

A pupilláid is hazudnak 

Pedig mennyire

Lehet nekik hinni

Ha egy kicsit is akar 

Hogy könnyebb legyen

Ez kamu

Egy ordas nagy kamu vagy

Magadnak is

A csillagot az égről 

Nem tudom milyen 

Állathoz

Hasonlítsalak

Mert nincs olyan faj 

Amit ennyire megsértenék 

Mi bajod a patkányokkal

Nekem semmi

De veled annál több 

Hogy rohadnál el

Lassan 

Te szemét

(Előhang)

Virággá fogok egyszer válni
szikrázva fogantak meg a rózsák
mikor létemből nemlétbe születtem
szemembe égett a valóság

Lélekremegés
másodpercenként tízezer szülés és születés
másodpercenként tízezer halál
százezer ingerből épül egy vár

Fogyatkozás
percenként tíz deka fogyás és átadás
percenként tíz deka gyarapodás
egy másik létbe vándorlás


Virággá fogok én is válni
eldobott súlyok bennem már magvak
megtanulok rezgést adaptálni
elültetem őket a halottaknak


Haladás
óránként egyetlen lépés tovább és még tovább
óránként egyetlen lépés hátra
csupán egy másik világnak árnya

Testem
naponta ezer tekintet szemben és szememben
naponta ezer tekintet visszanéz rám
egyetlen élet és egyetlen halál

Virággá fogok válni én is
testemen harmat pereg az izzadság
öntözöm a földet gyarapszik ez is
növekszik itt egy új valóság


Szent
otthonra leltem itt benn, csak idebenn
otthonra lelek kinn hetente
arcokat, helyeket oltok be szemembe

-----------
havonta százszor csend lesz és viszolygok
havonta százszor szólalnak dallamok
fülembe zúgnak nagy, néma harangok


Virággá fogok egyszer válni
üzenem majd akkor a fáknak
rosszabb részem virággá lett
s a jobb maradt meg e világnak.

Ha azokra az emlékeimre gondolok

Szeretem tönkre tenni magamat

Elmentél. Macskakölyköd voltam,
játszottunk. 
Más forrásból iszol, s én szomjazom.
Nem megy ez most nekem, mármint 
mostanában.Jó lenne újra nevetni, de csak egyre
várlak. 
Nem akarok így élni, hát most mit tegyek.
A párna csücskét harapom, 
te meg a kedvesed.