Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Szabad vagyok
designo• 2015. május 21. 13:07
Ködbe szórt emlékeim
törött utcák kerítésére hull,
a kapukra támaszkodó hajnal
mint csoszogó értelem
megismerésemre alkuszik.
Szabad vagyok s jártányi időm
tapintatosan behatárol,
öklömnyi akarat szorult belém
s a kitartó kínok ellenére
végtelen pantonim-görcsben
mosolygok. Szemeim mélyén
testbe oltott lélek kuporog.
eferesz2015. május 21. 17:27
Kedves designo!
Nagyon tetszenek a gondolataid.
Kérdés: Van Isten? Nincs Isten? (csak logikusan)
Üdvözletem!
designo2015. május 21. 16:34
Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.
Törölt tag2015. május 21. 15:36
Törölt hozzászólás.
designo2015. május 21. 15:31
Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.
B.Szabrina2015. május 21. 14:31
Nehéz vers,nekem nagyon szürke és szomorú érzést idéz ellő.
Más: sokszor mondjuk hogy szabad vagyok... de mitől,kitől ? (csak eszembe jutott ) szóval grat a versedhez, érzéseket osztasz meg