kicsisara blogja

Kritika
kicsisara•  2019. március 9. 09:36

Hát ez az...



Az öntudatra ébredés.

Felejthetetlenné váltam.
Nem akartam.
Nála nem.
Vége.
A sors fintora és a ki vagyok én.
Na igen, én ki vagyok, idegileg, érzelmileg, fizikailag...Amikor előttem kopog a "szerelem"
Szerelem ezt az átkozott csapot de nem tudom megszerelni.. mert ez már tönkre ment.. kivérzett.
Van remény.. veszek egy újat..de az is elromlik majd egyszer, az is tönkre megy.. aztán újból kezdődik minden előröl. 
Mert tuti nem jól raktam össze, mert nem vagyok szerelő, mert nem vagyok szakértő..mert nem tanított meg senki arra, hogy hogyan kell javítani, megszerelni ezt az átkozott csapot, ami még mindig folyik, száz cseppből álló apró vízsugár, amin a fény nem szűrődik át. 
Mert így könnyebb, most értem, most már tudom.
Mert engem okolni könnyű. 
De magadba nézni olyan nehéz.
Az első lépést a kezdő lökést ha megkapom, akkor az arra ösztönöz, hogy lépj, hogy dobd ki a felesleges szemetet ki.
Mert mindennek és mindenkinek meg van a helye az életembe, a világomban..  
Mert engem nehéz feledni.
Ezt hozta nekem a tegnap..














kicsisara•  2019. március 8. 17:22

Egyensúly..

Ez a nap egy indok a szép szóra,a béke kötésre,a sebek feltépésre.

Mert ma valahogy ez kell 

Mert kötelező.

Mert Nőnap nap.

Dicsérj, de ne csak nőnapkor.

Adj egy csókot mellé

Bújj a kedvesedhez 

Örvendj hogy egy nő a szívébe zárt.

Jaj te szegény balga, mit tettél 

Miért tetted

Miért akartál békét kötni 

Miért tépted fel a régi sebet

Jah nőnap van..

Meg volt eddig az egyensúly az életemben most ez is eltűnt.....



kicsisara•  2019. február 19. 14:06

Bennem ragadt

Bennem ragadt.. mint a mocsok.. ami nehezen jön ki..A ne szólj száj, a ne szólj hozzá.
Amikor többet látsz mint hiszed. Vagy a harmadik szem? 
A hetedik megérzés. A kell egy kis lökés, hogy elindulj, hogy adni akarj.
Vagy kapni.. 
A látás öröme egyben átka.. az egy hullámhosszon való lét az nem azt jelenti hogy kellesz.. az az jelenti, hogy egyezik a gondolatunk! És az ami kell...beszélj hozzám.. -beszél hozzám.. na ugye ez már mennyire más.
Szólj hozzá, bárki, akárki.


Nagyon pörgök agyban.. tovaszálltam. Messze vagyok.. ott ahol madár se jár.. ahol nincs senki aki lát aki érezné a létem... az emlékeim nagyon fájnak, s minden más eltörpül.. a napon ülve ( legyen ez a fény jelképe.. kitisztul az elmém.. látom amit tennem kellene.. látom ki az aki megfelelő lenne számomra. :)
De...
Az aki kell nekem...fiatal, zöld szemű, fekete hajjal.. isteni testtel. De...
Én öreg vagyok hozzá! Tudom a szerelem nincs korhoz kötve...de ezt ne firtassuk..
Mert egyszer csak még öregebb leszek.... igaz ő is...Na de.. 
Olyan édes.. ahogy rám néz, ahogy beszél hozzám.. 
De ő nem valós.. Mr.Grey...a szürke folt az agyamban..


És vissza a mocsokba ami bennem.
 maradt... ami nem jön ki könnyen.. mert a mocsok már csak ilyen.
A mocsok ami a valóság.. 


Ui: a bolondok háza tele van így marad ez az oldal.. 








kicsisara•  2019. február 19. 13:05

Egy kis..

...beszélgetés... néha milyen jó.. csak egy kis beszélgetés.. mennyi adott...Ma az elgondolás, a terv.. holnap a meg valósítás.. aztán a felébredés. 

Na igen felébredni, tenni amit tennem kell.. 

Elengedtem a múltam, persze nem teljesen.. elengedi.. azt annyit tesz, hogy lecsesztem magam, megbeszéltem önmagammal. Néha nem árt az ilyen. Séta a múltban.. 

Azokat amiket a múltban íródtak nagyon jó helyen vannak ott ahol vannak. De mégis mindig elő törnek belőlem. Haragszom magamra. És mindenkire. Mindenkire! 

Hogy miért? 

Egyszerű.

Cselekedni olyan nehéz.

Nem akarok már sok mindent csak megélni átélni mindent.. 

Érezni akarok,  tartozás valakihez érzés. Nem elbújni.. szégyen igaz.. ennyi gondom lenne? Mert hiába van még mindenem, a szerelmet nem tudom megvenni.. mert az ingyen van.. de basszus pont az kerül el.. nem csak bennem van a hiba. Kell, szeretném! Tudjátok mi a legrosszabb.. hogy qrvára elkerül. Mert aki megérint.. azt én nem igazán érintem meg.. akinek megkellenék az nekem nem kell.. mert nincs benne semmi ami nekem kell. Nincs benne az a tűz ami bennem még van..lehet ég benne is a tűz.. csak én nem látom benne....ez őrület! 

Kint séta vagy batyogás közben az idős párokat nézve, az irigység fog el. Igen irigy vagyok..  mert ez az én jövőmben nem szerepel!!!!! 

Nem lesz mellettem senkisem.. nem leszek illetve nem vagyok egyedül ugye... mert itt vannak a gyerekeim.. de amúgy meg igen.. sokat kérnek? Nem.. csak lehetetlent.. hiába nyitnék ha ott az az átkozott küszöb.. a b@ssza meg magát.. jut eszembe.. az a nyomorult aki miatt ilyen lettem.. aki miatt nem bízok.. aki miatt szenvedek.. amit adott a jó isten.. azt a barma elcseszett.. a rúgj belém minden formájában...de készen állok.. mint a nyuszi a viccben... harc előtt feladni.. nincs erőm..tudom forduljak dokihoz, nyissak ablakot, menjek kapálni..stb :) de este ha lefekszem.. a gondolataimat hová tegyem??? 

kicsisara•  2019. február 12. 10:45

Fáj

A lányom vasárnap óta nem önmaga. Rém álmai vannak. Sírva alszik el, ordítva ébred, s mikor fent van, bámul maga elé. Aztán odajön hozzám, megfogja az arcom, könnyes szemmel mondja sajnálom, köszönöm. Sírunk. Anya Ha Akkor Te Nem Vagy Ott Lehet Hogy Most Nem Ölelnélek!!!!!!!!! Basszus. Na Ezt Élje Túl Valaki!!! Ezeket A Szavakat! 

Egy öt éves szájából. Aki egy angyal! Aki mosolyogott! Aki imádta az embereket, aki mindenkiben csak jóságot látta!

A büszke paraszt. Most úgy érzem sajnálom, hogy nem öltelek meg! És, hogy csak a pofádat vertem szét.. és kár, hogy a fejed egyszer vertem oda a földhöz. Nagyon nagy kár!!!!!!!!!!!!! 

Nincs bocsánat erre képtelen vagyok!!!!! 

Gyűlölöm!!!!! 

Az apja némán sír, tombol. Ölelné de a lányunk nem engedi.. férfi vagy.. mondja. Nővére tör zúz, tehetetlenek vagyunk. 

Megállt az idő megállt az élet.. és nem imádkozom!!!! Nem fohászkodom, de nem ám! Számomra nincs jóság. Nincs kegyelem... 

Tova szállt.. nincs semmi már..... remegek de nem a hidegtől.. huuuuuuuuuu