kicsisara blogja

😎 hozzádszólok halld amit mondok.Részlet, hogy értsd mi van bennem. Mitől döbbentem le.
Mese indul ( ami nem mese
A címe:  HA NINCS LÓ JÓ A SZAMÁR IS.
Jelen esetben szamárnak érzem magam, pedig inkább a ló vagyok. 
Történt egyszer, hogy két lélek találkozik az éterben. Tiszta ártatlan beszélgetés, mese mese mátka. Majd a megismerkedés után, jön a kín. Látni szeretnék egymást. Mindketten sérültek. Az önsajnálat mindkettőben nagy. Hiszen szinte mindenben egyeznek. Fantasztikus a 2010- es év. Ami két főszereplőnek változást hozott életében. Aztán kiderült az ok.. amiért egyiküknek sem ment igazán a másik kapcsolatban. 2018 egymásra találnak,  a magány vezette őket, a játék,  az ismerkedés. (tanulmányozás).Tegnapi bejegyzésemben már kezdtem lemondani, éreztem, hogy jobb ez így nekem. Itt jön képbe az a mondat, hogy olyan vagyok mint a hurrikán.. el söprő erővel érkező de gyorsan elmúló. Tényleg minden gyorsan megy.. csak a felejtés nem. Tehát leálltam. Tegnap este rám ír. Ledöbbentett, porba tiport, lelkemben űr keletkezett. Kedves volt, udvarias.. s talán de nem biztos most éreztem a legőszintébbnek (nem a remény miatt. 
Mesélni kezdett, de bárcsak ne tette volna. Maradt volna csendben. Tartotta volna magában. De aminek ki kell jönni az nem tud benn maradni. Képet küldött. Azt hittem, hogy én vagyok rajta, de nem. Nézem a fotót. Valamelyik blogomba írtam már,  hogy mindenkinek van a világon egy hasonmása. De ez a hasonlóság ledöbbentett. Annyi volt csupán a különbség, hogy én fekete vagyok :) ő meg fehér. Hát majdnem nagyon mérges lettem. (Tajtékoztam. Nem láttam a haragtól. A mi van most elhatalmasodott rajtam ( na meg a káromkodás, na meg a de hülye vagy érzés. 
Beszél hozzám gyorsan, szinte hadart. Letettem a telefont mielőtt összetöröm. Kimentem. Pár perc múlva regény fogadott, olvasom. Emésztem a dolgokat. És a csavar... (ahol eljön az a pillanat a kis kanál és a víz esete.. mondjak véleményt! Bakker ez vagy nagyon ostoba.. vagy nagyon ostoba.. a válaszom a következő volt.. EZ MOST KOMOLY?... jött a válasz.. igen.
Na a bumm érzés. Ne basszki..( mit mondjak? Mit lehet "magamról" mondani.. ( józanul! .. kedveset szépet .. 
De elszakadt a kötél. nem a cérna... vastag kötél.  
Ez vicc... basszki. Nebasszki. Jaj már.. csend.. kimentem teát csinálni, öntöttem bele egy kis pálinkát( sokat :D józanul kibírni.. 😎😎😎 erősebb olyankor minden. Mély levegőt veszek,  iszom még egyet. Nincs hideg, de majd megfagyok. Becsukom a szemem és elkezdtem. 
- te most tényleg tőlem kérsz tanácsot, segítséget. Szórakozol velem. Te tudod kivel beszélsz? De most komolyan? Ha nincs ló akkor jó a szamár is? Na de most tényleg.
Válasza:
- igen, tőled kérdezem, szeretlek de ez az érzés veled megöl,  felemészt, gyötör, túl erős. Ezért vagy más! Vele ott a védelem a biztonság, a tudni érzés, hogy nem vagyok neki kevés.... stb.stb stb. BUMMM A FEJBE A SZÍVBE..( a rohadjál meg jutott eszembe.
Én: - oké,  mivel már van bennem. Így könnyebben kitárom az elmém,  de jaj neked, mert fájni fog, várj vissza olvasom amit írtál.( sokáig tartott mivel a könnyeimtől nem láttam.
-ok. 
😎 tudod, hogy ez milyen ugye. Mennyire nehéz..kritikát adni, ridegenek maradni. Piszkosnak lenni. De ő akarta. Kíméletlen voltam. Nyers, bántó.. nem direkt. Nem bosszú. Nem bántás volt a cél. Látni a gyötrelmet. Érezni a bizonytalanságát. A rohadt erőm. 
A válaszomra a válasza.
- elbizonytalanítottál. De megerősítettél is. 
Elbúcsúztam. 
Már volt bennem annyi, hogy összeszedjem magam, segítséget kérni. 
😎 Miközben írok, mosolygok, szabadnak érzem magam. Rád gondolok, megnyugszom. Tisztának érzem magam. Mert, tudod milyen ez, mert átélted. Mert ugyan úgy érzel. Mert neked is fáj. De Te tiszta fejjel látsz. Gonosznak érzem magam. Könny szökött a szemembe. De talán a megtisztulás miatt. A képzelet amit mindent felül ír. A tovább gondolás. Amit nem látsz de tudod, hogy ott van. És a dilemma.
És itt jövök én.. a bennem lévő démon. Hogy láss
🖤 ... szeretek, érzek, látok, várok...🖤
Blogban említettem már.
Mi van akkor ha nem tudom, hogy mik ezek, hogy nem tudom, hogy maga az ember kell, vagy csupán csak az érzés. Mi van akkor ha érintek. Hatni kezdek, amikor engedek, amikor kitárok valamit, amikor adok magamból. A lelket gyógyítom. Nem csak egyet. Mindenki anyja vagyok! Átok ez! Nem áldás! Nem akarom ezt! Nem kértem! Oda adnám.. de más összeroppanna. Ezt a terhet viselni.. basszus de fáj. Nem hagy nyugodni.. pihenni.. kikapcsolni.. elfáradtam.. véleményt alkotni, a bennem dúló harc..szét marcangolja a belsőm. Az én elveszik... tiszta fejjel. 
Kapcsolj ki.. adj erőt! 

... tömegben lennem katasztrófa... 

ha hárman vagyunk az már sok...  de ennél többel az már sokk. 
Valós érintés. 
Nem vágyom az érintésre. Nem tudok mit kezdeni vele. A hideg ki ráz. Undor fog el. Nem jó ez de nem tudok mit kezdni vele. A csoda, hogy három gyermekem van. A szeretet lény érintése. Ölelése könnyű, nem mindig, de már könnyebb. Egy idegen érintése fáj. Ha beszélgetés közben megérintenek szólok, hogy nem szeretem. Nem tetszik senkinek sem. De mindig kérdezik miért? Az érintés zavarba ejtő. Az egy intim dolog. Az már olyan mintha beengedtem volna a három lépésen belüli magán zónámba. Ami nem mindenkinek lehetséges. Ebből kiindulva nincsenek barátaim csak ismerőseim. De minek a barát ha elárul. Nem rögtön. 
A rossz az olyan alattomosan közelít. Észre sem veszem s már belopta magát az érzelmeimbe. A miértjét nem tudom :) de.. mindegy. 
Tehát.. maga az érintés.. amire vágyom de annyira azért mégsem. 
Virtuális ölelés, puszi:
Hát azzal sem tudok mit kezdeni. :)
Bocsánat.
Mert van az elmém, a belegondolás. Nem megy. Olyan könnyű pedig. Mert valójában nincs kontakt. Nincs valós érintés, de nem megy. Puszit csak a gyerekeknek tudok küldeni. 
Ugye milyen fura... milyen más a megszokottabbnál.
De ez én vagyok .
:)

♥️♥️♥️

A legrosszabb álmod egyik főszereplője.
Egyszer valaki megkérdezte tőlem, hogy voltam -e már szerelmes? 
A válasz? 
NEM!
Ez hogyan is lehetséges annak aki érez, aki szeret, aki hisz a mesékben? Vagy aki többet lát mint kellene.
Nehéz kérdés , nehezebb válaszadás.
Nem voltam szerelmes.
Szerettem a férfiakat akikel voltam, boldog voltam mellettük. Talán az elején hittem azt, hogy ez szerelem.
De nem az volt! 
Mi is az szerelem? 
Nem tudom. Olvasok róla, meghallgatom azt amit az emberek gondolnak róla.
És ennyi.
Az én elképzelésem a szerelemről.
Az a megfoghatatlan, el nem múló érzés, ami nem alakul át semmi másra, ami hirtelen jön és ott marad, megmarad! Nem lép le, nem változtat át. Csak annyira, hogy a szikra mindig ott legyen. Hogy mindenki más egy lélegző lény legyen. A szemem a szívem csak Őt lássa, csak Őt érezze.  A lelkünk találkozása. A vágyakozás a másik után. Az együtt lét mámorító tüzes öröme,  lelkem mélyéig hatoljon. Szeretkezésnek tűnjön a beszélgetésünk és ha ezt valaki látja,  ő is olvadjon el. 
Hogy van e ilyen? Nem tudom. Hogy szeretném-e igen!
Gonosz leszek.. vagy inkább őszinte, mert ma az a miért ne napom van.. ami ritka... persze nem.. nem gondolkodom.. csak le írom, hogy megismerj, hogy megijedj, hogy el lökjelek, vagy csak azt, hogy láss.
Mert én vagyok maga az ördög. Aki a pokol bugyraiból elő jött. Kitör. Nézz rám, most!  Milyen igaz ez.
" Ha megkapnál kifakulna a képem benned"
kialakult egy kép, ami tetszik, ami kell, amire szükségem volt, vagy talán van. Tetszel. A lelked, az a tiszta.. lehet hogy ez egy szinjáték , az első felvonásban amikor minden olyan szép mert tiszta, mert ártatlan. Amikor fellobban elkezdődik, aztán kirajzolódik, csendes megfigyelő vagy. Visszatartott lélegzettel figyeled az eseményeket,  szurkolsz, reméled, hogy végre megtaláltad. Elkezdesz érezni, erősebb leszel, mert miért is ne.. de és jön az az isten verte agyalás..  megérteni, a miért pont én? Nem, na ezt NEM SZABAD!
Ezzel elkezdődik az ami mindennek az elrontója, minek megérteni ? minek??? Mindenki felteszi magának ezt a kegyetlen kérdést. Én is!
Megélni. Ennyit kell csak!
Az amikor gondolkodni kezdünk el ront mindent. 
És most jön a ki Vagyok Én? 
Az Vagyok AkIt Látni Szeretnél
Akit Látni Akarsz Bennem
Egy Barát, A Szeretőd , A Szerelmed, A Játszótársad, A Lelked, A Tested, Az Ördög Benned, A Mindened
Ámen :)
♥️♥️♥️

... nem hozom fel a sablonos muszájt.De a tények igazolják majd.

Hol vannak azok a pillanatok amiért érdemes élni,