Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Mikulásváró
kicsikincsem 2017. november 28. 09:14
Végre megint december van!
Türelmetlen, nyughatatlan.
Didergős, de mézes-mázas,
csodavárós, gyereklázas.
Kérdezem a csillagokat.
A mikulás meglátogat?
Volt már nálunk tavaly télen,
hogy jó leszek, megígértem.
Gondolatban számolgatok,
jót és rosszat összeadok.
Kívánságom égig érő!
Meddig mér a jóságmérő?
Néhány csínyem beleszámít?
A mosolyom szívet lágyít.
Tudom, mert a nagyi mondta,
bár a csúzlim elkobozta.
Szót fogadok, amikor kell!
Fogat mosok minden reggel.
Sietek, ha szépen kérnek,
az oviból el nem kések.
Csúszik a jég. Recseg, ropog,
ha beszakad, nem nyafogok.
Verset mondok, énekelek,
piros pontot gyűjtögetek.
Sok a dolgom lótok-futok,
álmos leszek, elfáradok.
Anya súgja a fülembe:
"Jövök hozzád!" azt üzente.
PELLEI2017. december 6. 11:06
Nagyon tetszik!
MateGunner2017. november 28. 17:24
Szép, kedves vers.
Számomra ezek csak képzetek.
Törölt tag2017. november 28. 14:00
Törölt hozzászólás.
kevelin2017. november 28. 12:14
Aranyos vers fázos lucskos lázas december öröme jól megîrtad
Krisztinka2017. november 28. 10:53
Nagyon kedves:)