A mormoták tavasza

A föld alatt bélelt vacok.
Mélyen alszik, de mocorog,
szuszog, piheg nyolc mormota.
Forgolódnak ide-oda.

Ébresztő! Már kint süt a nap!
Itt az idő, itt a tavasz!
Zöldül a fű, zsendül hajtás.
Éhes lehetsz bundás pajtás.

Ébredeznek, nyújtózkodnak,
ficeregnek, mocorognak.
Mi ez a hang? Zörög, morog.
Üres gyomruk, ami korog.

Hamar, hamar! Mind izgatott.
Érezni a jó illatot.
Kinyitni a téli lakot.
Elbontják a kijáratot.

Tavaszi fény csillog-villog,
zöld pázsit és virágszirmok,
feslő rügyek, friss levelek.
Hűsítőül harmatcseppek.

Mind a nyolcan mohón esznek,
jóllakottan hemperegnek.
Dörgölőznek, sugdolóznak,
figyelnek és hallgatóznak.

Sok a veszély, vigyázni kell!
Eledel lesz, ha nem figyel.
Sas és hiúz, Uhu, medve,
vadászik rá. Préda lenne. 

Fel-felállnak, leskelődnek,
mert ők a fütty felelősek.
A füttyszavát hallja Zerge
elinal az intő jelre.

Így a bajban, barátra lel.
Viszont riaszt. El innen, el!
Elbújik a nyolc mormota,
Találd ki, hogy merre, hova.


Zagyi G.Ilona