Nyiss Ajtót

karadigcsaba•  2009. szeptember 30. 22:24

Fák mozognak, madarak röpködnek agyamban

Tűvel szurkált álmok fekszenek halomban

Megcsillan szememben minden lámpa fénye

Úgy vagyok, hogy már nem kell, de most mégis kéne

 

Úgy mennek a felhők mintha mi se történt volna

Megy a tévé, de mintha nem is szólna

Merengően tekintek át a dombon

Úgy merengenék, el most ezt úgy mondom

 

Hogy tényleg nincs benne se köd, se fátyol

Magára hagyott kóbor eb vagyok mától

De hogy pitizni fogok, azt nagyon kétlem

De igazából a szívem tétlen

  

Vonatok suhannak, gyerekek szaladnak az agyamban

Összerezzenek, mint nyuszi a kalapban

Arra gondolok, amikor a két test egymásra borult

De most egyszerre mindkettőnk torka megszorult

 

Madarak röpködnek, fák mozognak az agyamban

A részeg lidérceknek ajtót nyitottam

Vigyenek el oda ahol nem a lamour az úr

Vigyenek el oda ahol a lélek nem éles, nem szúr

 

Mert őt szétvágta az élet pengéje

Vért fröcskölt a rétjeire szívének

A réten állt egy óriás fűz az volt ő
Nem tetszett neki a réttel az esküvő

 

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

narnia2009. október 1. 21:37

:)

sejtettem hogy direkt :) csak engem megakasztott kicsit ....
de így, visszaolvasva ennyit mondanék

JÓ ez Így !

karadigcsaba2009. október 1. 20:41

köszi szépen=)

holdacska.2009. október 1. 18:15

Kurvajók.:)
nagyon szép versek:D
Tetszenek:D

karadigcsaba2009. október 1. 17:38

Köszi=) igen ez tényleg gördülékenyebb. Ki is javitom gyorsan.:D a vége egy levezetés ritmikaváltással. Direkt van.

narnia2009. október 1. 06:26

elolvastam néhányszor ....
ismerős az érzés

a versről magáról , de csak mint a szólásban 'bagoly mondja verébnek módon'

a második sorban én 'fekszenek''-re módosítanám.....magyarosabb, gördülékenyebb

és , bár értem az utolsó strófádat, mégsem vagyok kibékülve vele....
szakítottál az addigi ritmussal .... megtörted a sodródást, ami addig viszi az olvasót

de mondom, ez csak maszek vélemény :))

Gratu!