Ej, Ej, Ej

ej, e vadmacska
pihe-pamacsot lehel
nyakamra

ej, ha akadna
borogatásra való jégcékla
tumorom is apadna

ej , ha maradna
a hold
én a markomhoz 
intéznék imát

ej, e márciusi hó
radírozza a mát
acélozott a depresszió ma a 
régi munkásszállókon

ej, ha szeretném 
a kókuszt meg a gombát
a lótuszt meg a kondás
nyerítő
babot

ej, akkor jobban
szeretném a szagod
szerényebben harapnám
minden tagod
mikor a "most" lobban

de nem vagyok más
csak neohippi
azon belül ócska kripli
döbbenten nézek rád
pont akkor
mikor kérdezed
hogy ez a versszak
miért pont nyolc sor

ej, azért mert a hétsoros
strófában
otthonos 
már nem vagyok
hagyok időt itt
hogy a tantusz leessen
hogy eme szaka poézisemnek
szintén nyolc sor lehessen

látod, azért írok hogy szívedet nassolhassam
szappanoperához 
ej, ha látod
akkor kontrollcé, kontrollvé
( csaló poéta vagyok ) 
ajvé

ej, ma már nincs divatba
eme verselés
e fajta bókolás
nem nyom a latba'