Záródások

Lassan visszazárnak a fotocellák.

Pillanatképek, fotók, cellák

mélyére űzik a vágyakat.

Saját belső gumiszobánkon

kívülről kattannak a biztonsági zárak.

Nincs önvád, nincs több remegés,

csak elvágott köldökzsinór,

némán fájó hangszálrepedés.

Eltűnt pillanatokat keres

az elme összeszáradt ágakon,

tombolni kéne, vagy csak állni,

várni, hogy múljon a fájdalom.

Hiánykapszulák üres   belsejében

tomboljon parányi láz,

érezni, hogy arcod igaznak hiszik

s tudják nincs rajta semmi máz.