Zenekar és zeneszerző kerestetik
MũvészetA "sosem múlik el"
Véget nem érő pillanat,
Mely átölel és megragad,
Az érzés, mit köszönhetek neked,
Csak félember vagyok nélküled.
Az Idő múlik, elrohan,
De van,mi örökre itt marad.
Nem kérdés,mindennél többet ért,
A lépés, mit megtettem feléd.
Bridge:
Az álomvilág véget ér,
Míg dobog a szív, érted él,
Ereimben, te vagy a vér.
Refrén:
Te vagy nekem a létezés,
Ami volt, az oly kevés.
Te vagy bennem a szélvihar,
Ami újra és újra felkavar.
Nem kell többé változás,
Te vagy a végső állomás.
Te vagy a kéz, mely átölel,
Te vagy nekem a „Sosem múlik el”.
Mikor a Csend rám szakad,
Felidézem a hangodat,
És járhatsz a világban bárhol,
Nekem így lesz közel a távol.
Az idő egyre csak halad,
Miénk a perc és a pillanat,
Kérlek maradj hát velem,
Legyél örök végzetem.
Bridge:
Az álomvilág véget ér,
Míg dobog a szív, érted él,
Ereimben, te vagy a vér.
Refrén:
Te vagy nekem a létezés,
Ami volt, az oly kevés.
Te vagy bennem a szélvihar,
Ami újra és újra felkavar.
Nem kell többé változás,
Te vagy a végső állomás.
Te vagy a kéz, mely átölel,
Te vagy nekem a „Sosem múlik el”.
Ádám és Ádám
Nekem elég,ha a szivárvány,
Az eget festi át...
És napsütésben ömlik rám,
Záporként a vád!
Átgyúrnák a lelkemet,
Mert nekik úgy a jó,
De elárulom,nem vagyok
Deformálható.
Bridge:
Ha azt mondod,így a jó,
Csukott szemmel jársz,
Én az vagyok, aki voltam,
És nem is leszek más.
Refrén:
Ha Éva helyett még egy
Ádám lett volna,
Ez a dal attól tartok
Most nem is szólna.
Habár nem tudhatjuk,
De érzi az én szívem,
Szivárványos zászlót,
Nem lengetett Isten.
Ha egyre több köztünk,
Az Ádám és az Ádám,
Egyre csökken majdan,
Emberből a létszám.
Síri csend a Földön,
S lehet nyár, vagy tél,
Sokszínű zászlót,
Lenget a meleg szél.
Bridge:
Ha azt mondod,így a jó,
Csukott szemmel jársz,
Én az vagyok, aki voltam,
És nem is leszek más.
Refrén:
Ha Éva helyett még egy
Ádám lett volna,
Ez a dal attól tartok
Most itt nem szólna.
Habár nem tudhatjuk,
De érzi az én szívem,
Szivárványos zászlót,
Nem lengetett Isten.
Hűvös szerető
Ha azt mondtad mit a szíved diktált,
Hogy bármit megteszel értem,
Tán Ámor arra épp véletlent sétált,
Hisz kávét is hiába kértem.
Rohansz csak egyre, a főnököd hajcsár,
Búcsú csókra sincs idő.
Hidegen hagy engem ez a show már,
Nem kell hűvös szerető!
Bridge:
Kihül a szíved,
Hogyha mindig józan,
Ha csak a második
Vagyok neked a sorban,
Ámor még itt van,
De régóta szótlan,
Mert csak a második
Vagyok neked a sorban.
Refrén:
Ölelj újra
Úgy,mint régen,
Ne kelljen este
A filmet néznem.
Miért hagynánk,
Hogy véget érjen?
Legyél a vágyam,
S szenvedélyem.
Lehet az esténk
Maga az éden,
Vágyad mától
Ne tartsd féken.
Miért hagynánk,
Hogy véget érjen?
Legyél a vágyam,
Szenvedélyem.
Rap rész
Az Élet egy játék, s ha vesztésre állunk,
Ködbe vész lassan a legszebb álmunk.
A lényeg az álom,mit valóra váltunk,
Ha hűvös az éj akkor se fázunk.
Ne rejtsd el szíved,csak ennyit kérek,
A gyengék és gyávák élni félnek.
Intsünk búcsút a hűvös éjnek,
Lelkemhez érsz, lelkedhez érek.
A fő fogás mit sem ér,ha sótlan,
Valódi ízekre éhezünk,
A boldogságot nem árulják boltban,
Szívünkben bármikor rálelünk.
Rám leltél , mint Júliádra,
Pedig nem vagy Rómeó.
Udvaroltál sms-ben,
A módi mindig változó.
Bridge:
Kihül a szíved,
Hogyha mindig józan.
Ha csak a második
Vagyok neked a sorban,
Ámor még itt van,
De régóta szótlan,
Mert csak a második
Vagyok neked a sorban.
Refrén:
Ölelj és csókolj
Úgy,mint régen,
Ne kelljen este
A filmet néznem.
Miért hagynánk,
Hogy véget érjen?
Legyél a vágyam,
S szenvedélyem.
Lehet az esténk
Maga az éden,
Vágyaid mától
Ne tartsd féken.
Miért hagynánk,
Hogy véget érjen?
Legyél a vágyam,
Szenvedélyem.
Album
https://blog.poet.hu/ero/az-igazi-kiraly
https://blog.poet.hu/daldal/ami-nem-kimondhato
https://blog.poet.hu/ero/a-penge-elen
https://blog.poet.hu/daldal/akkor-is-ha-vetlen
https://blog.poet.hu/daldal/az-kell
https://blog.poet.hu/reppelek/szeretet
https://blog.poet.hu/daldal/lehetnel
https://blog.poet.hu/daldal/oszintebben
https://blog.poet.hu/daldal/teher-es-aldas
https://blog.poet.hu/daldal/mi-vagyunk
https://blog.poet.hu/daldal/a-fontos-dolgok
https://blog.poet.hu/daldal/osero
Az kell
Nem kell az üres ígéret
Szép szavakból gyúrva,
Ha a valóságból merítesz,
Az Élet néha durva.
Nem kell megannyi álarc,
Míg hiszel önmagadban,
Még lehetsz egy tiszta hang,
A lélekörlő zajban.
Refrén:
Az kell, ami átölel,
De aztán megragad,
Mint egy égi jel,
S látóvá lesz a „vak”.
Az kell, ami már
Örökre benned él,
Hidd el, hogy nem lesz
Ennél jobb esély.
Nem kell a feldobott érme,
A döntés rajtad áll,
Néha vékony jégre lépve,
A tavasz újra vár.
Nem kell a hazug angyal,
Az ördögi bájmosoly,
Mélyen a szemébe nézve,
Meg sosem hajolj.
Refrén:
Az kell, ami átölel,
De aztán megragad,
Mint egy égi jel,
S látóvá lesz a „vak”.
Az kell, ami már
Örökre benned él,
Hidd el, hogy nem lesz
Ennél jobb esély.