Az kell

Nem kell az üres ígéret

Szép szavakból gyúrva,

Ha a valóságból merítesz,

Az Élet néha durva.

Nem kell megannyi álarc,

Míg hiszel önmagadban,

Még lehetsz egy tiszta hang,

A lélekörlő zajban.

Refrén:

Az kell, ami átölel,

De aztán megragad,

Mint egy égi jel,

S látóvá lesz a „vak”.

Az kell, ami már

Örökre benned él,

Hidd el, hogy nem lesz

Ennél jobb esély.

Nem kell a feldobott érme,

A döntés rajtad áll,

Néha vékony jégre lépve,

A tavasz újra vár.

Nem kell a hazug angyal,

Az ördögi bájmosoly,

Mélyen a szemébe nézve,

Meg sosem hajolj.

Refrén:

Az kell, ami átölel,

De aztán megragad,

Mint egy égi jel,

S látóvá lesz a „vak”.

Az kell, ami már

Örökre benned él,

Hidd el, hogy nem lesz

Ennél jobb esély.