Teher és áldás

   Te vagy a lélek

A suttogó szavakban,

Te vagy a malter,

Az omladó falakban,

Te vagy a fáklya,

Mikor a tűz lángra lobban,

Ha te vagy az Élet,

Száz és száz alakban.

Bridge:

Mit ér az Élet,

Ha csak félrerúgott kődarab?

Mit ér az Élet,

Hogyha mindörökre fenn marad?

Refrén:

Teher, és áldás,

Tetteinek súlya,

Vajon mért van így?

Csak Isten a tudója.

Hiába vétkezünk

Újra és újra,

Mégis éhezünk,

Szépre és jóra.

Te vagy a várad,

S naponta rád szakad,

Mondd, ki vagy te,

Ha nem vagy önmagad?

Te vagy a felhő,

Ha elvakít a fény,

Mert nem vagy Isten,

Csak emberszerű lény.

Bridge:

Mit ér az Élet,

Ha csak félrerúgott kődarab?

Mit ér az Élet,

Hogyha mindörökre fenn marad?

Refrén:

Teher, és áldás,

Tetteinek súlya,

Vajon mért van így?

Csak Isten a tudója.

Hiába vétkezik

Újra és újra,

Mégis éhezik

Szépre és jóra.