Dalszövegeim

Kultúra
Denn•  2021. március 16. 14:10

Mit remélsz?

Ha arra tartunk,

Amerre nem kéne,

Előre tudjuk,

Mi lesz a vége.


A jövőbe látunk,

Mégis megyünk tovább,

Mennyit ér az ember,

Ha az Ördög kezében báb?


Bridge:

Attól, hogy legyintesz,

Mert nem hiszed,

De bűneiért mindenki

Majd megfizet.


Refrén:

„Mr Mégtöbbpénz”

Mégis mit remélsz?

Nem a vagyon dönti el,

Azt, hogy mennyit érsz.


Bár az igazi érték,

Egy fillérbe sem kerül,

Mégis gazdaggá tehet,

Ott mélyen legbelül.


Ha törsz csak előre

Gátlástalanul,

Sárarany fon körbe,

Egy nap válaszul.


Bridge:

Attól, hogy legyintesz,

Mert nem hiszed,

De bűneiért mindenki

Majd megfizet.


Refrén:

„Mr Mégtöbbpénz”

Mégis mit remélsz?

Nem a vagyon dönti el,

Azt, hogy mennyit érsz.

Denn•  2020. december 9. 17:17

A viharon át

Akár a végítélet,

Úgy mennydörgött az ég,

Villámok cikáztak,

S nincs sehol menedék.


Felállt mégis a földről,

Haját tépte a szél,

Féktelen, vad folyó,

Ereiben a vér.


Bridge:

Ami fontos, öleld magadhoz,

Hogy legyen oly közel,

Szinte már a lelkedbe égjen,

Akár egy égi jel.


Refrén:

Ment,csak ment tovább,

Nem lesz belőle báb,

Ment, csak ment tovább,

Vitte a szív és a láb.

Menj, csak menj tovább

S ne kérdezd, csak érezd át,

Mennyit ér az Élet,

Akár száz viharon át.


Meggyötörték sokszor,

De csak erősebbé vált,

Az aljasok között,

Egy igaz szívű járt.


Lehetsz olyan, mint ő,

Hogyha benned él,

Ha azt hiszik feladta,

Mindíg visszatér..



Bridge:

Ami fontos, öleld magadhoz,

Hogy legyen oly közel,

Szinte már a lelkedbe égjen,

Akár egy égi jel.


Refrén:

Ment,csak ment tovább,

Nem lesz belőle báb,

Ment, csak ment tovább,

Vitte a szív és a láb.

Menj, csak menj tovább ,

S ne kérdezd, csak érezd át,

Mennyit ér az Élet,

Akár száz viharon át.


Denn•  2020. december 5. 14:55

Orosz rulett /interaktív dalszöveg/

 

Egy golyó csak a tárban,

A helyzet mégsem rózsás,

Hogyha útjára kel majd,

Hiába már az óvás.


A játék neve:Orosz rulett,

S úgy gazdaggá tehet,

Ha egy a hathoz esély,

És te mondod az összeget.


Bridge:

Mennyit ér az Élet,

Ha beárazható,

Ha nem félted eléggé,

Mit sem ér a szó.


Refrén:

De míg vezérel egy érzés,

Mindenek felett,

Tudod jól, a döntés,

Csakis egy lehet.

Ha átölel az Élet,

Az ára nem mérhető,

Hiszen éppen ezzel,

Lesz gazdaggá tevő.


Amikor néha összeér

A tett és a szándék,

Elég egyetlen pillanat,

És bevégzi a játék.


Habár maga a létünk,

Már kockázatos játszma,

Növelheted a tétet,

A még több pénzre vágyva.


Bridge:

Mennyit ér az Élet,

Ha beárazható,

Ha nem félted eléggé,

Mit sem ér a szó.


Refrén:

De míg vezérel egy érzés,

Mindenek felett,

Tudod jól, a döntés,

Csakis egy lehet.

Ha átölel az Élet,

Az ára nem mérhető,

Hiszen éppen ezzel,

Lesz gazdaggá tevő.


A dal végén egy kérdés...

Te hogyan döntenél?

Akármennyit kérhetsz..

Egy a hathoz esély.


Tudom, emberek vagyunk,

Olyan gyarló fajta,

A válasz mégis nemleges,

Vagy gondolkozol rajta?


Denn•  2020. szeptember 24. 16:54

Ha Isten homlokát ráncolja

Valami, attól tartok,

Nagyon nincsen rendben,

Aki a jó barátom,

Mért oson mögém csendben?


Álarcban járt eddig,

Önző érdek bábja,

Nem áltatok senkit,

Ez egy durva játszma.


Bridge:

Aljas indokból elkövetve.”

Ez áll a lélekfalon.

Önmagunkkal szembe menve,

Veszítünk, már most tudom.


Refrén:

Ne mutogass másokra,

Mikor te is tévúton jársz.

Ha Isten homlokát ráncolja,

Mégis mi a csodára vársz?


Amíg van, ki préda,

Mert van, aki ragadozó fajta,

A szebb világ csak tréfa,

De nem nevetek rajta.


Persze sírni sem fogok,

Attól nem változik semmi,

Inkább eljátszom ezt a dalt,

Most ennyit tudok tenni.


Bridge:

Emberségből elkövetve.”

Ez áll a lélekfalon.

Önmagaddal nézve szembe,

Már nem élhetsz vakon.


Refrén:

A földi élet nem táncpróba,

Amit szépen csendben járunk,

Ha Isten homlokát ráncolja,

Mégis mi a csodára várunk?

Denn•  2020. szeptember 16. 15:13

A mező, a napfény és a szél

Mit remélsz, ha  épp csak élsz,

Magányból épült váradban lépve?

Érintés, akár az izzó kés,

Áthatol lelkeden szívedhez érve.


Átjár, de nincs fájdalom,

Így lesz, már most jól tudom.

S ha mindezt nem álmodom,

Ott várlak a domboldalon..


Refrén:

Mikor először két kéz egymáshoz ér,

Végre érzi a szív, azt, hogy mért él.

Pezsdülő véred mindent elmesél,

Te vagy a mező, a napfény és a szél.


Mint szellőlány,ki nem béklyózható,

A mezőn táncolsz a földet sem érve.

Ha miénk a csend, nem kell a szó,

Van,mi elkezdődik és sosem lesz vége.


Sorsomat, most már vállalom,

Váradat földig lerombolom,

Már tudom, nem csak álmodom,

Napfényre várok a domboldalon.


Refrén:

Mikor először két kéz egymáshoz ér,

Végre érzi a szív, azt, hogy mért él.

Pezsdülő véred mindent elmesél,

Te vagy a mező, a napfény és a szél.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom