beam blogja

beam•  2019. április 28. 11:59

madár dal

lágyan karoló rigmusok izzanak lelkemben

madár énekkel virulón görget cseppeket izgatón

mély kút tolakszik szellemed ráncain int

orgona illatokban karodban szorít lehelet

a nem feledett dallam napjain kér pillanatnyi szösszenet

tömegén az én 

csorog varázs dalán a fáj csöpp az álmok táján

oly merész a szép és temetkezem bele 

titkain liheg az új heg lebeg fejsze szelet

baljós a jós mint eljátszott hajó 

leszek tahó még sem mondok halihót


beam•  2019. április 27. 23:51

madaram

sejtelem remeg hasított lélek 

hint ítéletet zajol sárga madara

éjre kapar harmatot

dagadó fellegek vörös keblén csábító vonalán 

szemek még szaladnak láva szárán

törött gerle szárnyán 

csalfa táj ereszkedik ajkán hívón sebeken só

kint izzadó tó ladikján ez valami ezer arcú mutatvány

vagy ábránd álló állvány 

puszta akarat mi csak takargat puha párnán 

hívogat

beam•  2018. december 10. 09:22

...

ködbe oszló pókfonál ajkamon ingovány izmom 

porhanyós idom már csupán liliom

sajduló tépázott beszakadt köröm

törött kulcslyukon üreges fekete zajok suhannak

persze nem annak az elárult tavasznak


álmos korlátok kerekek tekernek

bekerített képek égnek a télnek ének 

fészek ármányt hozón ...félek!

lehelnek ablakaimra hűs térképet a vétkeknek

boglyas napok üres fák lombjain zúzmara marad

megtagad és dagadó kabátján növekvő árny ragad


torokba néma hangokon kapargál 

a kiabál hangtalan már a vén nyár sudár felhőn zabál

hízik véremen ...én csak foszlok szaladó életem.

beam•  2018. október 1. 08:14

pulcsik

belealél kábán persze én titkon sem bánnám
karjaidban ősz ér el
ez mi beletenyerel mi  elnyel felkelt 
napom szürke pázsit lágyít szavakat számon
és kikérem felesem füst illat kitagad 
fellegben dagad csepp terem áradat támogat
lelkembe írogat tologat ráncokat 
gyűrött árnyakat falakra írnám
közös térképen tereket 
mi ott kergetett nyári éjszakán
csent csókok összefúrt pulcsi nyakán


beam•  2018. szeptember 17. 07:54

megállók között

nyers nyelvek keltenek mókus suhanó mókák

vagy kis fürge rókák olyan   hétköznapi börtönök

ismerős körök  mellkasba önként a tőr

szürke zuhanás de ne hidd

 kincs ami kinti link

varázs garázs színes liget hív 

és lélekre ír halvány nyári tánc a volt románc

virágos tornác hűs csillag füzér nyakba 

leírt nyári kaland mi télre befalaz

két megálló közötti gondolat