anémone @-->------

Köszönöm, hogy itt voltál velem,
De már csak emlék a szerelem.
Csak ennyi volt, már nincs tovább,
Örökre meghalt, bús virág.

Bárki jön, aki helyembe lép,
Mondd el neki szerelmed hevét.
Éljen tovább a láng szívedben,
Légy mással boldog szerelemben.

Bűnösök közt szenvedtél,

Vér áztatta keresztfán.

S életet mentettél,

Az örökélet forrásán.

Az örökélet forrásán.

Megtöretett kenyered,

Oly annyira szerettél.

Kiontották véredet,

Még ekkor sem feledtél.

Te soha sem gyűlöltél.

Te soha sem gyűlöltél.

Melegség járja szívemet,

Mikor reád gondolok.

Hálás neked a lelkem,

Óh, én drága Jézusom.

Te vagy az én forrásom.

Te vagy az én forrásom

Maradj mindig mellettem,

Nélküled senki vagyok.

Légy mindig segítségem,

A Szent, drága királyom.

Éltető forrásom!

Éltető forrásom! 

Tied lelkem egésze,

Szívem színes ékköve.

Ajkamnak szép zenéje,

Ujjaimnak keresztje.

Életemnek egésze.

Életemnek egésze. 

Örültél a kristálygömbnek,

Melyet egykoron kaptál.

Eme csodás lámpafénynek,

Melyet te birtokoltál.

Lágyan simította arcod,

Félve tartottad kezedben,

Csodáltad, akár harmatot,

A tündöklő szép napfényben.

 Hófehér szép tisztasága,

Megvakította szemedet.

Ártatlan szép ragyogása,

Elbűvölte szívedet.

Hercegnői fényességben,

Melengette lelkedet,

Csodálatos hóesésben,

Ő volt a te ékszered.

Hűség volt a kis kincsedben,

Egyedül csak tied volt.

Csak te tarthattad kezedben,

Csak a te szerelmed volt.

Nem figyeltél gondjaira,

A tied is az övé volt.

Nem figyeltél szavaira,

Mely keserű, könnyes volt.

Nem tartottad oly erősen,

Törékeny kis ékszered.

Elejtve őt sebesen,

Elvesztetted szívedet.

Minden szépség elveszett,

Szilánkok martaléka lett.

Keserű föld porát nyelte,

Meghalt ő már mindörökre. 

Nem védted meg gyönge testem,

Nem védted meg gyönge lelkem.

Nem védted meg gyönge könnyem,

Nem védted meg szerelmem.

Erős karok kellenének,

Mely megvédene erősen.

Miért nem érted, hogy nő vagyok?

Gyönge és törékeny.

Nem védted meg gyönge testem,

Nem védted meg gyönge lelkem.

Nem védted meg gyönge könnyem,

Nem védted meg szerelmem.

Bárcsak mégegyszer láthatnám,

Tündöklő mosolyodat.

Mint tiszta színes szivárvány,

Pirospozsgás arcodat.

Kezem kezed melegében,

Fejem öledbe hajtanám.

Aggódó szeretetedben,

Óh, én drága nagymamám.

Bárcsak mégegyszer itt lennél,

Vérző szívem közelében.

Simogatnálak, mint a szél,

Az idők végtelenjében.

Elmúlna szívem fájdalma,

Mely fájóan tombol odabent.

Halálod keserű kardja,

Gyötri szerető szívemet.