Egyszer volt, hol nem volt

Már-már ködbe vész minden ami volt,

nem gyötör többé szerelmes mese.

Csak néha villan fel homályos folt,

egy elmosódott kép, szép kék szeme.

 

Tengernyi pipacs virít e képen,

közte lebbenő csodaszép haja.

Körötte lebzsel a szél, féltékeny,

elvakítja őt gyönyörű arca.

 

Már nem is emlékszem ruhájára,

talán tűzpiros, vagy arannyal szőtt?

Lehet, hogy csak képzelődöm mára,

álmom szülhette a gyönyörű nőt.