Zoltanus blogja (A-side)
Képzelet
Képzelet
sétálgatok és évődök
azon, hogy miként lehetne
milliónyi életet élni
egyetlenegy másodpercben
itt, a rózsatövises kertben?
egészen besötétedett
a korhadt kerítéseken.
bemegyek. valami reccsen.
nem a padló. nem a plafon.
nekem mindig volt B-tervem.
kíméletlenül kavarog
az asztalon, a paplanon,
végül mégis elandalog
a bereteszelt ablakon
a meg nem értett képzelet.
2020. október 16.
Eszter reggel
Eszter reggel
miféle csillagrendszerben
simulnak a hajtincseid
szemérmesen a melledre,
a mindig másnap reggelre?
rezzen a szemhéjad, amíg
incselkednek az álmaid
és a lepedőt meggyűrve
megmozdulnak a vállaid.
egy régi panelszobában
megváltozik a valóság,
amint egy mosoly átoson
az arcodon, a vánkoson.
aztán önmagaddá leszel
minden tétova ébredés
mohón gőzölgő kávéján,
egy nő valódi ágyékán,
majd csípődön élvezed a
napsugarak parádéját
és elnyújtózol az ágyon
meztelenséged árnyékán.
2020. október 13.
Eseményhorizont
Eseményhorizont
mindössze fészkelődünk a
rongyainkban az utcákon,
pedig hogy nyúlik a dátum
a mai képes újságon.
az univerzum senkié,
de a magával ragadó
eseményhorizont előtt
mindenki fél. mindenki él.
aljasodik, gabalyodik,
aztán összezuhan a tér.
2020. október 13.
Vágyódás
Vágyódás
azbesztízű minden. menekülök.
túl sok az öltöny, kevés az ösztön.
árnyékok és játékok égboltján,
a fantazmagóriák kertjében
merengek a kabócák akkordján.
az űrhajósok, mint félistenek,
sétálnak a Szaturnusz gyűrűjén.
az űr rideg börtönén, hol minden
sötét, mélysötét és halálsötét,
csak stoppolok az Orion övén.
2020. szeptember 27.
Gravitáció
Gravitáció
a gravitáció incselkedik.
nem érez és nem kérdez. csak végez.
majd bevégez. néma intelmei
mozdulnak és szétesnek a térben,
ahol találkozások és szobák
szép, szüntelen szabadesésében
rezeg a testünk. minden kitágul,
mi mégis befelé gravitálunk.
2020. június 21.