Yume blogja

Tüske
Gennyes
Enyém
Okom...?

Test
borda
Belőle..

só
torkomon...

Orom
verem...

beléd
verem... khm
Fejem

Fal...
Fel?!

Múltam
Takar...
varomat
véresre
vakar
Ja...

Talp
nyom.....!

Tüske
körök...

Kerek egész, Egyetlen valómban e végtelent eredőn látván, hinni kezd oh óvatlan szívem.

Add hát magad Egyetlen, esendő reményem.. Rólad most álmodom…

Vénusz kertje a város közepén.

Mesélő:

Lám itt a tavasz, no a kis ravasz, elcsavarja a nyakat. Hahh talán gerinced se marad!

Csillám csókok, bon bon bókok de mi igaz való s eredendő…

(Versus jön, jobbján egy fiatal lány, csillogó szemmel issza szavait.)

No de ki jő? Oh mily fertő!

Giccs, galád hazug piperkőc, csak nézz rá s menten elhűlsz.

(Versus közben kitárja karjait megöleli majd egy más nőkre kacsint)

Butuska bábok jajj mennyit látok! S egy suhintásra karjába omol…

(Versus el a háttérben, nyomában a lányok kikre kacsintott)

Hol is tartottam?

Szerelem! Édes, dallam cseng minden ajakon. S szirének tánca jár, kézen s lábon.

Esendő a lélek csak vár a halálra, kicsinyke kis Vica no majd meglátja!

Mesélő:

(Szánakozva a térdepelő Vica-ra mutat!)

Itt van Vica ki Versa-ra vár, de csak Versus rideg szívére talál!

Micsoda komédia, vagy tán tragédia?

(Nevet)

Hát nem édes a kis balga?

Szótlan szomjúhoz ezer esett sokaság, sorvadó jövőjük szellem nélkül néma aszály. Érzel e mondd? Hallgatsz…!?

Más csillapít tán?

Nézz reám vándor,..őszinte ajkán keserű a nász!

Hát nem látod?

Ki örök szentséggel óvna, akár egy anya… csak én vagyok…ki tudja mily dicső e tekintet!

Csak hallgass! Ócska szavakkal szítod mi csak benned! Nem vagyok senkid.. szerelmed!

Sóvárgó világ, ha szemedbe nézek.. (magához vonja a lányt, csók)..

(Hirtelen ellöki magától...)

Gyomrom fordul! Szánlak bolond szerelmes, sírba visz vágyad… feledj hát! Feledj…el

(Nevetve közönség felé)

Balga bolond nő csak legyintek! Ezer bujább erdő vár!

Keserű keservem-gondolatom csak feledem

Veled vallok örök Szerelmet édes remény

s minden mi összeköt veled, élet, kegyelem