Yume blogja

Üdvözöllek Barátom a Némák korában!

Itt a kép az úr, puritán, nyers, kreált valóságában. A szurokfelszínen sok túlbuzgó mártír lesi a sekélyes Úr minden rezdülését.

Az Úr bűzös selyemfüggönybe burkolja azon keveseket, akik önnön imádatukba vesztek. Mindezek ellenére csodálatra méltó kisközösség. A szuroktenger tetején aranytálcán úszva, sikerrel tettetik a kicsiknek a jólét látszatát.

Színes álmokat vetítenek eléjük, és a tömeg szüntelen éljenzik. Gondolat írmagja sem születik. Hasztalan az ellenállás, az aranyba burkolt kötél, szorosan a kicsik nyaka köré fonódik, majd lassan magával rántja a többit is.

Szuroktető vagy szurokerdő egyre megy, aki e bűvölet rabja, előbb vagy utóbb elmerül…