Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
hogy jöttünk mi ehhez?
Soultribe• 2009. október 31. 09:25
hogy jöttünk mi ehhez?
fogyassz az éjszakámból
de óvd meg a sötétem:
bennünk semmi sem idegen
csont-hideg csalódottságod
töri be a pillanatot
csillan meg néma vizeken
és mint tetszhalott merevszik
egy torkon-akadt szó alatt
belefájdultam a nyugvó
napba, szúrnak színtelen sugarak
lázam rongyos szenvedély
vágytól ég a szívizom
éltem benne, örök-mély
szomjazom és vért iszom
vért iszom, mint egy gyermek
hideg-keserű ízét
érzem az anyatejnek
2009. október
Soultribe2009. október 31. 17:24
Köszönöm!
Várom a holnapot, de sok minden vár még addig. Fájdalommal futtatott, arany napok ezek.
Szól az új Katatonia, az is biztos.
Törölt tag2009. október 31. 17:09
Törölt hozzászólás.
dreaming582009. október 31. 17:06
''belefájdultam a nyugvó
napba, szúrnak színtelen sugarak''
...versedbe én is belefájdultam :S
kormanyossanyi2009. október 31. 16:57
Szuper!! Gratulálok János! Üdv.Sanyi.
Soultribe2009. október 31. 16:48
éjszövet, azt hiszem, hogy ezt a címet adom a kötetnek, ha összejön végre, egyetlen egyszer
Soultribe2009. október 31. 16:46
Köszönöm Nektek!
Törölt tag2009. október 31. 12:14
Törölt hozzászólás.
Törölt tag2009. október 31. 10:22
Törölt hozzászólás.
Törölt tag2009. október 31. 09:35
Törölt hozzászólás.
furjanos2009. október 31. 09:34
Jánosom, én is érzem.
Szépen kifeszítetted a vers ívét.
Remek alkotás!
Ez most IGAZI: TE!
Ölellek