Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
fűszálnyi tökéletességben (köszönettel Labodának)
Soultribe• 2009. augusztus 15. 10:54
fűszálnyi tökéletességben
megfáradt színekkel hív az éj
tágra nyílt tudatomon át elaltat
most tükröm lett az egész világ
és tükre lehetek már én is annak
nincstelenként érkeztem elétek
szálkákat döfött a szívembe egy álom
megkívántam az életet újra
de terítéken csak a halált találom
megint csillagokra heveredtem
a lelkem izzásától reszketnek éppen
egy életnyi ítéletet mormolok
ebben a fűszálnyi tökéletességben
Ezzel a verssel is szeretném köszönetem kifejezni Nimród Laboda felé, a szerető szavaiért és a biztatásáért!
Soultribe2009. augusztus 27. 17:45
Na hát, de kedves! Sormintát még sosem csináltak belőlem! Tetszik nagyon, milyen eredeti ötlet! :)
Törölt tag2009. augusztus 27. 17:42
Törölt hozzászólás.
Soultribe2009. augusztus 27. 17:38
Laboda!
Köszönöm a kedvességed, újra és újra!
János
Törölt tag2009. augusztus 25. 21:08
Törölt hozzászólás.
Soultribe2009. augusztus 16. 13:42
Köszönöm szépen!!! :)
Törölt tag2009. augusztus 16. 07:25
Törölt hozzászólás.
Soultribe2009. augusztus 15. 12:30
Sziasztok!
Köszönöm, hogy olvastatok és a kedves szavakat is köszönöm!
Néha, sötét időkben, egy szó is sokat ad a léleknek.
János
kapocsi.ancsa2009. augusztus 15. 12:13
Tényleg nagyon szép:)
Gratula.
Üdv
szebarb2009. augusztus 15. 11:46
Húha, nagyon szép verset írtál, tökéletes, mint a címe.
Laboda egy nagyon kedves szeretnivaló Ember, én nagyon örülök, hogy itt van közöttünk a Poeten.
Gratulálok Mindkettőtöknek!:-)