Sapa Brown versek

NÉZD

Nézd a Holdat, hogy ragyog,
szemedben a klárisok.
Nézd az ajkam, hogy gagyog,
meg nem szűnő frázisok.

Nézd az esőt, hogy potyog,
ingemről is a sok gomb.
Nézd a szívem, hogy dadog,
neked súg egy dallamot.
Nézd a léptem andalog,
benned izzó katlanok.
Nézd egy csókot, hogy dobok,
bennem nyüzsgő balzsamod.

Nézd a Holdat, hogy ragyog,
szemedben a klárisok.
Vigyázz mit szólsz, hallgatok,
figyelnek az aljasok.

Virág vagyok, tégy vázádba,
illathozó hűs szobádba.
Selymed bontsd ki, szirmod leszek:
ne bántsanak kérges kezek.
                        

Földed vagyok, tégy cserépbe,
magom Te légy majd cserébe.
Ketten növünk egyhajtásra:
Te egy szép fa, én az árnya.

esik eső,
sírdogál
eresz alatt
fecskepár.
csőrük csörren,
csip-csup cseppen,
elidőznek
ők ott ketten.