Mondom magamnak

 

Aki rendszeresen megnyilvánul, ill. ír, (bárhol nyilvános fórumon, pl. esszét, cikket, tanulmányt,  prózát, novellát, verset, mesét stb.) óhatatlanul találkozik a nyelvi kifejezésmód,  a nyelvhelyesség, a helyesírás, a szóhasználat stb. kérdéseivel, azaz a magyar nyelv köznapi, tudományos, és/vagy irodalmi célú használatával, és egyáltalán nem mindegy, hogy mondandóját miként adja át másoknak. Nem árt odafigyelni azokra a hivatásszerűen a nyelvvel foglalkozó tudósokra sem, akik egész életüket az anyanyelv megőrzésének és fejlesztésének szolgálatába állították.

 

Ilyen volt Grétsy László is, aki néhány nappal ezelőtt 91 éves korában hunyt el. Grétsy László nyelvész professzor, tanár, a magyar nyelvművelés kiemelkedő alakja, aki Lőrincze Lajos mellett talán a legismertebb, és legnépszerűbb magyar nyelvész tudós volt. A professzor idén a Magyar Kultúra napján az Anyanyelvápolók Szövetségének konferenciáján (e szervezetnek  korábban elnöke is volt)  díszvendég lett volna, de 1 nappal korábban meghalt. Ott a kultúra napi rendezvényen jelentették be halálhírét.

Derűs életszemlélete és élete végéig megőrzött szellemi frissessége talán a választott nyelvész hivatásnak/hobbinak is köszönhető.  Értékteremtő munkáinak egyike a maga nemében hiánypótló, nemrég jelent meg a „Nyelvi játékaink nagykönyve”.  El is határoztam, hogy megveszem…:)

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 

Részletek a HVG Grétsy Lászlót, mint tudóst és mint embert méltató cikkéből: 

 „Grétsy László mindannyiunk helyett is őrizte kicsit a magyar nyelvet, de annak változásait is megértően tudomásul vette.

A nyelvművelő médiasztár

 A rádió és televízióműsorok (Családi félkör, A nyelv világa, a Szójáték klub, a Szabálytalan nyelvtanóra) révén lett országosan ismert, és kedvelt a legismertebb nyelvész, mindenki „Tanár ura”. A legnépszerűbb műsorában, az Álljunk meg egy szóra! című műsorban Vágó Istvánnal közösen magyarázták el – szórakoztató módon – egy-egy szónak, kifejezésnek a helyességét, eredetét, esetleges hibás használatát. (Az Irigy Hónaljmirigy egyik számában meg is említi ezt a népszerű műsort:

  „lemegyek a tóra, ott a Grétsy László,

   na álljunk meg egy szóra…”

 A „Tanár úr” műsoraiban mindig mosolygós, derűs volt, de ez a derűs életszemlélet, életérzés a magánéletben is jellemző volt rá, ezek fontosságát hirdette családtagjai, olvasói és mindenki számára.

 „A derűs ember boldogabban él, mint akinek fejében örökösen vészjósló, komor gondolatok kavarognak, s figyelme a jelen és a jövő megítélésében is szinte mindig csak a már meglevő, valamint a bekövetkezendőnek, elkerülhetetlennek vélt bajok, sérelmek, bosszúságok körül forog” – fejtegette. 

„Hát, kinek adatik meg, hogy a hivatásáról-hobbijáról 44 éven át beszélhessen egy ekkora nyilvánosság előtt? Hálás vagyok ezért a lehetőségért, és remélem hasznosan és örömet okozva éltem vele!” – nyilatkozta Grétsy a médiaszereplésekről.

A tudással nő a szókincs

 Mindig nagyon megértően, türelemmel beszélt a magyar nyelvről, még akkor is, ha annak elsilányulására utaló aggódó kérdésekkel bombázták.  „Ha a szavakat alkotó beszédhangokból álló jelrendszert, mint a gondolatok kifejezésének és a társadalmi érintkezésnek az eszközét értjük rajta, akkor nemhogy silányulna, hanem éppen ellenkezőleg: szakadatlanul változik, s eközben egyre fejlődik, gazdagodik” – mondta például 2015-ben.

A szókészlet bővüléséről, az idegen szavak megjelenéséről úgy vélekedett, hogy amilyen mértékben nő a tudásanyag, olyan arányban növekszik a hozzájuk kapcsolódó szavak aránya is. „Nemhogy nem kell félnünk tőlük, hanem örülnünk kell nekik. Minden szó, amellyel találkozunk, érték, hiszen annak, aki megalkotta, legalább egyszer szüksége volt rá. Érték, azaz kincs.”

Sőt még az internet által generált „újbeszéd” sem hozta ki sodrából. „A globalizáció szükségszerű velejárója nyelvi vonatkozásban az idegen szavak, kifejezések, szokások hihetetlenül gyors, nagyarányú elterjedése. Ez minden nyelvi rétegre jellemző. A mai modern világban ez természetes folyamat. Ezt ugyanúgy el kell fogadni, mint azt is, hogy a fiatalok, a pályakezdők társadalmi érvényesüléséhez immár nélkülözhetetlen a legfontosabb közvetítő nyelvnek, az angolnak valóban alapos ismerete. Annak veszélye csakugyan fennáll, hogy az idegen szavak és társadalmi szokások nemcsak virágzanak, hanem a meglevő magyar szavak, szokások kiszorításával is fenyegetnek. A dzsúdó és a szinkronúszás például mindinkább kiszorítja cselgáncs és műúszás szavunkat, az indián nyár kifejezés pedig a vénasszonyok nyarát. Az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítanunk a nyelvi és néprajzi hagyományok tudatos megőrzésére” – magyarázta ezzel kapcsolatban.

„Folytatódjon egy folyamatos szakmai nyelvújítás"

A nyelvre, a szókincsre ható társadalmi, technikai, politikai változások kapcsán úgy tartotta: ha sok új szó születik, az mindenképpen csak jó a nyelvnek és a nyelv használóinak egyaránt. „Persze társadalmi környezete, életkora, érdeklődési köre, ízlése, műveltségi szintje, vérmérséklete alapján mindenki maga dönti el, hogy nyelvünk hatalmas szókincstárából mely régi és új szavakkal él, és melyeket mellőz. És hozzáteszem: a változások nemcsak a mindennapi nyelvre vagy a szlengre korlátozódnak, azok a nyelvhasználat minden területén megfigyelhetők. Másrészt pedig: nemcsak a divat hullámai sodorják hozzánk a szavak ezreit, hanem a kényszerítő szükség is. Hiszen az új fogalmakat, akár tetszik nekünk, akár nem, valamiképpen meg kell neveznünk” – fejtette ki az Anyanyelvápolók Szövetségének adott interjúban, 2021-ben. 

Nyelvművelőként ugyanakkor azt is képviselte, hogy az idegen nyelvek tanulásának fontossága mellett ne feledkezzünk meg az anyanyelv fontosságának tudatosításáról sem. „Törekedjünk arra, hogy induljon meg vagy – ha ez már megtörtént – folytatódjon egy folyamatos szakmai nyelvújítás. Mert enélkül anyanyelvünk, bármennyire is az Európai Unió hivatalos, teljes értékű nyelve, előbb vagy utóbb kiszorulhat a nyelvek fejlődésének fősodrából.”

/ forrás : HVG / 

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

Nekem is eszembe jutott a Tanár úr  neve és személye, amikor egy játék kedvéért év elején  egy Poet- fórumba ezt  a szonettnek látszó akármit írtam, és azon gondolkodtam, hogy vajon mi, és az utánunk jövő generációk, meddig beszélünk és írunk még valójában magyarul? Értik- e és megértik-e még egymást a nemzedékek, vagy ez ma már nem is olyan fontos?  Mert ha a hagyományos magyar nyelvünk elkopik, eltűnik, akkor eltűnik a magyarság is, mehetünk mi is a nagy globalista olvasztótégelybe…  

Remélem nem bántok meg alábbi versikémmel senkit, csak jelezni akartam egy kissé sarkítva, karikírozva, hogy lassan hol tartunk az anyanyelvi kultúra ápolása terén…

 

Ki tudja?  (szonettfórum 2024 01.03.)

 

Lefutott shoppingok után egy latte,

meghekkelt kávémon felszisszen a hab.

Az ünnep-feelingből mondd maradt-e,

vagy csak csicskalájk gyűlt? Hány darab?

 

Vloggernek lenni nem a te projected,

a sok fake news, home office stáció

untat, bár a chillezést full extrára vetted,

happyend nix, csak cringe dekoráció.

 

Ignorált storyk, s a kimaxolt, vágyott

trendek, hashtag-re felfűzött füzér;

kávéd leokézza az instant este,

 

de hiába flexel, nem lehet áldott,

mennyország-ticketet printel egy üzér,

s ki tudja egy boomer most valót fest-e?

 

(Egyébként ez előre megadott sorvégi szavakkal írt szonett. Segítségül pedig itt egy kis szómagyarázat néhány felhasznált szóhoz, a többi azt gondolom, eléggé beépült már )

 csicskalájk:  elvtelen, kritikátlan, szolgai tetszésnyilvánítás jel

vlogger: A blogger szó némi átalakítása.  A blogger olyan személy, aki blogot vezet, azaz rendszeresen publikál időrendben listázható szöveges tartalmakat egy weboldalon.  A vlogger pedig olyan blogger, ( aki a szöveg helyett/mellett  folyamatosan videókon mutatja meg a… amit csak akar, és amit követnek.

chillezés: lazulás, kiengedés, ’nyugi’ állapotba erülés, ( pl. lassú zenére partik után.. stb)

flexel=  dicsekszik, menőzik, henceg valamivel

cringe= kínosnak érezhető, azaz amikor valami nagyon ’gáz’…

hesteg (hash tag) könnyen kereshető tartalom a neten, egy elé tett dupla kereszt jellel jelölik

boomer=  olyan személy, aki 60-80 közötti korosztálybeli

ticket = jegy