Seeman Blog

A könyvbemutató helyszíne a Millennium Kávéház volt Szegeden. Én élveztem a bemutatót, tetszett a hely, pláne az a gesztus különösen tetszett, (amit még nem tapasztaltam) hogy az első kör ital ingyen volt, állta a kávéház. Bármi lehetet az: sör, bor, kóla, első italod ingyen volt. A Könyvről jó véleménnyel vagyok, nekem tetszik. Azt muszáj kiemelnem. hogy a könyvben lévő bemutatkozásomon Jagi és Ági nagyon sokat dolgozott, sokadszorra szeretném itt is kifejezni, hogy köszönöm, hogy ennyit dolgoztak rajta, hogy a bemutatkozásom valahogy is létezzen. ( Három bemutatkozásból egyet csinálni...) Még 1x nagyon köszönöm!

A felolvasások után (vagy lehet írni azt  is hogy a könyv egy kicsi részletének bemutatása után) kicsikét mulatoztunk még a kávéházban, majd tovább álltunk, erősen megcsappant létszámmal. Én speciel beszámolok arról hogy szilárd táplálék (12.07) szombat 17:00 és Vasárnap (12.08) 01:30 -ig nem igazán jutott a szervezetembe, ezért nagyon kemény volt a reggelem. Az italozást szerencsére nem vittem túlzásba, nem voltam önkívületi állapotba és nem sikerült a gyomromat sem arra késztetnem, hogy tisztítsa meg önmagát, és mutassa, meg hogy mit is rejt. 01:30-kor távoztam, (azt hiszem 4 lépcsős volt a neve a kocsmának ahonnan visszamentem a szállásomra) rosszullét miatt. Itt meg kell, jegyezzem, hogy nem vagyok egy alkoholista beütésű ember, ritkán iszom ilyen mennyiséget, mint itt, most Szegeden. Általában (egy héten max háromszor) szokott a családom vacsora mellé egy pohárka bort inni, én is szint úgy e párton vagyok, ritkán bulizom, és akkor sem szoktam a sárga földig leinni magam, vagy egyéb hasonló dolgot művelni magammal.  (Egyébként az egész este alatt sok sört ittam, és csak egyszer fél liter Házmester fröccsöt ittam. A sör mennyiségét nem tudom megírni.)

Én élveztem, és még szeretnék Szegedre fölmenni. Ez már csak Januárban lesz lehetséges. ( Ha a havacska nem akkor szeretne leesni, mert akkor nem megyek oda:()

Ennyit szerettem volna írni erről, a következőt pedig Jaginak és Áginak: Hogy egy olyan sapkát, ami a Jagin volt aznap este, találtok, láttok, vegyétek meg és én kifizetem! :D

A további jó estét mindenkinek!

Az elmúlt 1 évben írt verseimben azaz érdekes hogy a h.lyeségemet tükrözi erőteljesen. Ugyanis nemrégiben történt az a nagyszerű esemény, mikor rájöttem arra hogy egy bizonyos személy nem igazán az ami és az aki. Konkrétan a nyáladzó, lelkiző verseim nagy része sajnálatosan hozzáíródtak konkrétan. Hihetetlenül undorító ez számomra, hogy pont neki írtam azokat a bizonyos verseimet. A blogjaimban lapozgatva ha egyszer kommentálva hallanátok miket mondok, elájulnátok biztos. Viszont soraimat zárom. Ugyanis a rájövésig megvolt hát az utam, hibáim voltak sőt szerintem lesznek is, de hogy ekkorák azt nem tudtam. Egyrészt már sikerült távolabb állni attól akitől, és már csak arra tudok gondolni, hogy ki a következő. De az utóbbi kérdés nem igazán foglalkoztat, mert hiába a valóság ha abban nem teljesít az ember akkor egy senki. Hihetetlen hogy mennyire egy naiv ember vagyok. Férfi létemre ráadásul. A további szép estét kívánok mindenkinek!

Nos, mivel rájöttem, hogy nem az igazi ez a téma, pontosabban hiányos ÉS beleköthető, ezért le is vettem. Majd arra is rájöttem, hogy az apámmal való eset ki nem bontása hiba. Tudjátok mit? Megkapjátok. Egy kis részlet, amit KÉNYTELEN VAGYOK ide ki tenni, mert egyesek PANELSZERŰEN le h...zzék apámat, és még annak is gondolják. TESSÉK: 

Apát újra kellett éleszteni, mert megcsapta az áram. Ugyanis mint kiderült, hogy anno a fürdőkád védőföldelését bekötő hitvány villamos emberke, nem kötötte be azt. Ez akkor derült ki, mikor a nővérem elment fürdeni az ez előtti napon, amikor is anyámmal találkoztam, és elkezdte rázni az áram, és segítségért kiabált, majd apám megjött és kivette a kezéből a tusolót, ami által nem a nővéremet rázta tovább az áram, hanem az apámat rázta tovább. Mivel apám nem tudta, hogy a tusoló rázta a nővéremet, mivel áram alatt a nővérem reflexszerűen ösztönösen segítségért kiabált, és nem tudta tájékoztatni apát önhibáján kívül arról hogy a tusoló ráz, így apám hátra dőlt, és beverte a fejét a radiátorba, ami által a eszméletét vesztette, és kiejtette a kezéből a tusolót. Így nem rázta tovább az áram, de újra kellett élesztenie nővéremnek, akinek a mentősök segítettek az újra élesztés végrehajtásában, telefonos kapcsolaton keresztül.

REMÉLEM TÖKÉLETESEN ÉRTHETŐ. NAGYON REMÉLEM. HÜ...ZNI pedig NEM ITT KÉNE. CSAK ÉRTELMES KOMMENTEKET FOGADOK EL, PÉLDÁUL ATTÓL AZ ILLETŐTŐL EGY BOCSÁNATOT AKI LEHÜLY...TE APÁMAT. Nagyon is remélem, hogy megkapom. Nem is azért, mert az apám meg minden, hanem, mert erkölcsileg megkérdőjelezhető az illető. VITÁT, EGYÉB BOTRÁNYT keltő KOMMENTET, NEM FOGADOK el.

KÖSZÖNÖM!

Már régóta terveztem hogy felteszem rajzaimat. Nem az összeset, hanem 1-2-őt. Mielőtt megnéznétek, nem az volt a célom a rajzokkal hogy a rajzolás világát megváltoztassam, vagy hogy díjakat nyerjek vele, hanem hogy lerajzoljam azt, amit gondolok. A rajzok 2012. Júniusában készültek.

Első rajz, címe:"Punkzer" (<Katt rá ha meg akarod nézni)

A második rajz, címe: "Punkzer Proto 0"


Az első rajzot még betudtam Scannelni, a másodikat már sajnos nem, mivel akármilyen minőségre állítottam a scannert, elég haloványan volt csak látható rajta a rajz, ezért le lett fényképezve.

Szívesen várok bármilyen jellegű véleményt, de az építő jellegű véleményt többre tartom, mint a totális negatív kritikát. (Viszont eltudom viselni. ;)

Nos, sokáig nem voltam és nem is leszek valami aktív nagyon. Kezdem:

2013.07.24

Ekkor utaztam föl Egerbe. Korán kelés és menés, reggeli MÁV járat 07:04-re felültem Budapest Keletibe menő járatra. Légkondi megy, utálom, állíthatatlan, egy kis alvás, semmi mozgás, csak ülés. Konkrétan a 3 óra 41 perces út alatt a farom fölvette az ülés formáját. Baromi izgalmas volt. 11 óra környékére érkezés a keletibe, irány a metró baromi sok cuccal: egy túra hátizsák, utazó táska, és a fényképezőgép állványom. Meleg volt akkor is, most is. Át kell menjek a Stadion buszállomásra a Puskás Ferenc stadionhoz. No problem. Meg volt. A 11:45-ös Egerbe menő buszjárattal, kb 2 órás menet idővel megint egy farformázó utazás. Megérkeztem, Szabimaci ismerősöm pont akkor érkezett ezerrel binyiglivel. Kis város nézés, beszélgetés, majd kollégium, azaz szállás. Servita utca 23, ami egy kicsit bizonytalan volt, mert 25 volt kiírva rá. Bizonytalankodtam hogy biztos hogy ez az, de Szabi mondta hogy ez bizony az. Bemegyünk, mondom a nevem, papírozás, személy azonosítás hogy ki vagyok, személyigazolvány szám, aláírás, fizetés, és kulcs átvevés. Hoppá hoppá korrekt szállás, nagyon is. Nagyon jó a hangszigetelés, HA becsukod az ablakot! Ugyanis később meggyűlt vele a bajom, mert másnapra kiderült hogy ezért volt nagyon hangos a kinti környezet.

Kollégium, lepakolás, és beszélgetés Szabimacival, majd indulás Városnézésre avagy hogy is néz ki ez az Eger. Közben beszélgetés, eszme csere Szabival. Telt az idő rendesen, majd hát Dentonnal is találkozunk a Kacsa Kocsmában. Hippi-o-ye. Némi sör elfogyasztása és beszélgetés után tovább állunk: Irány a Sorompónak becézett Rock kocsma. Ott is sörözgetés, és beszélgetés, mint az előbb, jó is volt, szép is volt, de ütött az óra, Dentonnak haza kell menni az utolsó busszal. Mi maradtunk Szabival, elköszöntünk Dentontól. Irány kollégium, Szabi védő kíséretében, majd elbúcsúzunk, és másnap találkozunk. Alvás.

2013.07.25

Reggel kelés, és fürdés, mert így is e nap elejére értem vissza, és nem akartam fürödni. Alig aludtam, de jó volt, bár itt meleg volt éjszaka ugyanis nem a megszokott vályog épület amit annyira szeretek, hanem újabb építésű tégla házban aludtam. Szabi jött Kollégiumomhoz, majd indulás Buszpályára, hát sietnünk is kellett. Irány Felsőtárkány amit előszeretettel mondtam tévesen Felsőtárkonynak vagy csak szimplán tárkonynak. Na ezek után következett az izgalmasabb rész.

Érkezés Tárkányba, bótba be, bevásárolni. Megvettünk minden olyat amire szükséget tartottunk, majd irány tovább a hegy felé. Reggeli a tárkányi tónál, ami hosszú volt. Felébredni is kell valamikor! Onnan elindultunk Stimecz ház felé ( amit előszeretettel tévesen Stimicznek is becéztem sokszor, mint fránya á-zós baranyai.) Stimecz ház után föl akartunk menni az egyik csúcsra. Igen ám, de a túra vezetőm a semmibe vezetett. Eltévedtünk. Sok felé mentünk, de arra ahova el akartunk jutni? Hát oda nem jutottunk. Majd a sok mászkálgatás a szép ződ erdőben, és elméletgezés Szabival hogy mégis hol a búban vagyunk, kilyukadtunk Felsőtárkánytól másfél kilométerre. Hajj de jó, itt volt tájékoztató hogy mi merre. Na itt egy hosszú pihenés, Muflonok , Szarvasok és őzek megnézegetése után tovább álltunk, és megbeszéltük hogy akkor Bélapátfalva felé vesszük az irányt. Igen ám, de a jelzés eltűnt, majd egy ismeretlen úton menve és az eső is megeredve mentünk mentünk, kaszálókon keresztül meg erdőkön is, míg nem találtunk valami jelzést. Halélujja, mentünk mentünk, hát hova lyukadunk ki? Nem oda ahonnan indultunk? Hát persze! Felsőtárkány! Imádlak! Csak pont a falu egyik másik pontjára érkeztünk, majd elkezdte Szabi mondani hogy hogy ecsetelné le szívesen az Erdészetnek a jelzések hiányosságát. Én is bosszankodtam, nem kicsit. Ezért nem haragszok a Szabira, mert tényleg nem ő volt ebben a ludas.

Megérkezünk a tóhoz, ahol pihentünk, találtunk egy telefont egy kis táskában, felhívtam a telefon édesanyját, és jeleztem hogy megtaláltunk egy telefont amiben anya név alatt ezt a számot feltudtam hívni. Tíz percen belül megjelent az édesanya a két lányával, átadtuk nekik a táskát és a telefont, megköszönték, és tovább álltunk. Buszvárás, és Egerbe indulás.

Közben beszélgetés, eszme csere, fáradtan.

Eger, leszállás, kollégiumban pihi, beszélgetés Szabival rövid ideig, majd búcsúzás. Alvás.

2013.07.26

Keltem, mentem, Eger Buszpályaudvar, 09:45-ös budapesti járat, avagy egy újabb farformáló utazás kezdetei. Szokásos metró Puskás Ferenc stadiontól Pesten Keletiig, majd ott Burger Kingben az ebéd, mivel dél óra volt, majd irány darány a keleti. Újabb farformáló kúra 13 órától, egészen háromnegyed ötig, érkezés Pécs, csupa mosoly, Tv-torony, otthon.

Én jól éreztem magam, pláne hogy tudtam találkozni Dentonnal, és örültem hogy túrázhattam, de azért jobb lett volna ha a túra úgy zajlott volna ahogy azt elterveztük. A sörözgetés jól eset Egerben, meg a mászkálás és beszélgetések, ritkán ülök le emberekkel így mint ott. Kivétel a POET találkozó. Ritkán találkozok olyan emberekkel, mint ők, vagy mint a POET találkozókon. Ritkán is sörözgetek, meg az alkohol fogyasztásom is elég Norbi Updates. Azaz ritka más szóval kifejezve.

Ennyit az egri kiruccanásomról.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A következőben elmondom, hogy keményen melóztam a nyáron Eger előtt, most meg annyira nem melóztam a vissza érkezésem óta. A nagy melegben kicsit nehéz dolgozni, de a munkám nagy része ott zajlik. Leginkább ház táji munkákat végzek mint például: 10-20 erdei köbméternyi cser-tölgy vagy ehhez hasonló rönk fák darabolása és hasogatása, illetve hordása, és betevése, állítása. De volt hogy műhelyben dolgoztam, présgépnél, vagy vízvezetéket szereltem édesapámmal, és szintén vele járólapot raktam le vele: én kevertem a ragasztó anyagot, ő tette le, egyszer gondoltam megpróbálok én is lapozni, de nem sikerült, ugyanis nekem kiadta a feladatokat hogy lapot vágjak méretre meg hogy adogassam vagy tegyek le neki lapokat bizonyos helyekre. De leginkább nem engedte, ugyanis itt nincs olyan nála hogy ideje mint a tenger. Dolgozik ezerrel. Csináltam még az itt szokásos Széna bála lerakodást, illetve széna bála mozgatása a kijelölt helyre. Persze nem egyedül, hanem + 1-2 fő segítségével. Kemencét is segítettem pótkocsira fölrakni.

Írni írok verseket, annyira sajnálatos módon nem poetezek, nem is vagyok annyira vidám mint előtte. Nekem is meglettek a magam dolgaim, és a magam bajaim. Képeket készítettem, fel is teszem ide majd az elérhetőségi Linkjét.

Nagyjából ennyi lenne. A további szép estét!