Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
GOETHE A ZENÉRŐL
Paga• 2016. január 28. 22:36
„Aki nem szereti a zenét, nem érdemli meg, hogy embernek nevezzék; aki szereti, félember; s aki műveli is, az az egész ember" – mondta a hetvenkilenc éves Goethe 1828-ban egy látogatójának.
Goethe igencsak szigorú elveket fogalmazott meg a versei megzenésítésével kapcsolatosan: kiemelte, hogy a vers ritmusának (hosszú és rövid szótagok), valamint hangsúlyainak nem szabad sérülnie a megzenésítés által.
Ennek ellenére Franz Schubertet szinte említésre méltó zeneszerzőnek se vette, pedig Schubert nagy tisztelője volt, és az Erlkönig (a Lidérckirály) című versét is ő zenésítette meg (https://www.youtube.com/watch?v=JuG7Y6wiPL8 Dietrich Fischer-Dieskau), maradandóan. S tudjuk, Schubert igencsak értett a dalokhoz.
Mivel hosszú élete a Bach utáni preklasszikától a romantika kezdetéig terjedt, -maga is zongorázott és csellózott - és volt módja Haydn, Mozart és Beethoven muzsikáját is hallgatni, és a csodagyerek Felix Mendelssohn adott neki zenetörténeti leckéket, nem csoda, hogy 79 éves korában a fenti kijelentést tette.
(Forrás: Bartók rádió hallgatás....)
Lám-lám, sokszor a géniusz sem ismerik fel a másik géniuszát, aki pedig felismeri az övét ! Ez sem egy elhanyagolható tanulsága a fentieknek.
Nektek pedig az a tanulság, ha verset írtok, és megzenésítitek, vagy hagyjátok megzenésíteni, akkor legyetek következetesek, ne engedjétek, hogy elvesszen a vers esszenciája, lüktetése, szívdobbanása.
Még egy tanulság: nézzétek meg az opera librettókat, melyik állná meg egy prózai színpadon a szigorú kritikát? A zene viszont egekbe repíti még az oly együgyű történetet is.
Erre mondom én, hogy a zene és a költészet együtt mennyekbe emelhet, s ki tudja, melyik szárnya az erősebb?
Paga2016. január 29. 13:33
@Havierez: Kedves Imre, köszönöm a hozzászólásodat! Én anno még németórán tanultam Goethe-t eredetiben, de már sokat kopott a tudásom, maradok a fordításoknál.Mindenesetre nemhiába nevezték Költőfejedelemnek. Az írás azért is érdekes, mert nem a költészetről teszi ezt a szigorú megállapítást.
Paga2016. január 29. 13:27
@Rozella: Kedves Rozella, köszönöm a hozzászólást, egyetértek a szárnyakra vonatkozóan. A zenének még van egy előnye, hogy Bábelben nem keverték össze, mint a nyelveket, mindenki érti. A mi szép magyar nyelvünket meg kevesebben, ráadásul fordítani is nehéz, épp a nyelvi gazdagsága miatt! Szóval hagyatkozhatunk a 15 milliós magyarság érdeklődésére...
Rozella2016. január 29. 12:23
Tetszettek a példák és a tanulságok! A versnek sokszor külső és belső zenéje is van, ahogy a zene is beszél szavak nélkül is. Azt tartják, hogy az ember előbb "zenélt " vagyis ütemre mozgott /ugrált, dobolt, táncolt... és ezt kísérte hangokkal, és csak később formált szavakat a hangokból, a ritmusokból. Nem tudni melyik szárny az erősebb, a repüléshez mindkettőre szükség van! :)
Törölt tag2016. január 29. 09:42
Törölt hozzászólás.