Paga blogja

Vers
Paga•  2017. május 27. 21:09

III.MOHORAI POET TALÁLKOZÓ - VIDEÓK

A műsort 2 részletben lehet megnézni:

1. rész - Felolvasások - a résztvevők versei

https://www.youtube.com/watch?v=Jjl5cJBAdow 

2. rész - A Tormay Cecile Irodalmi Társaság műsora + plusz egy kis táncos rész
https://youtu.be/2HgFpWCdpI4

Remélem, tetszik majd!
Üdv
Paga

Paga•  2017. május 21. 15:23

III.MOHORAI POET TALÁLKOZÓ - KÉPEK

Paga•  2017. április 14. 15:03

KERESZTÚTI IMA

Keresztúti ima

 

Via Dolorosa,

Krisztus keresztútja,

Uram, irgalmazz!

 

Halálos ítélet,

Beteljesült élet.

Krisztus, kegyelmezz!

 

Háromszor elestél,

De mindig felkeltél.

Adj nekünk erőt!

 

Cirénei Simon,

Kereszt a válladon.

Áldott e teher!

 

Veronika-kendő:

Könnyet, s vért megőrző.

Szent Fiad arca!

 

Fájdalmas Szűzanya,

Fiát veszni látja.

Könyörögj értünk!

 

Keresztre feszíték,

Kilehelé lelkét!

Megváltásunkra!

 

Légy hű mindhalálig,

A kereszthalálig.

Jézus így tette!


Budapest, 2017.04.14.15.00


Éppen most halt meg Krisztus a kereszten (Nagypéntek, 15 órakor). A Megváltás órája.



Paga•  2017. április 11. 21:43

A KÖLTÉSZET NAPJÁRA - EZT 22 ÉVESEN IRTAM

József Attila emléke előtt egy régi születésnapi versemmel tisztelgek:

 

       22 évesen

 

Ifjúkorom bágyadt delén

Huszonkét éves lettem én,

 

Huszonkét évem itt hagyom,

kutassa más: csak lom-halom.

 

Ködbe bukott út, kit érdekel?

Bennem zeng tovább, ami kell.

 

Nézem elhagyott múltamat,

Mindig átlépem magamat.

 

Bárhogy vágyódom, idegen,

S nem ölel, már csak hidegen.

 

Kétes jövőért eladom

Megélt örömöm, s bánatom.

 

A jelen? Mindig csak pillanat,

Ránézek: s már csak múlt marad.

 

S bárha minden ily szaggatott,

Szakadék fölött járhatok

 

Hídon, amely csak visz, s vezet:

Nem tudom, hová érkezek:

 

Ha te velem vagy, s két kezed

Féltőn megőrzi lelkemet,

 

Szivárványívként átfeszül,

Mi sikerülhet, az sikerül,

 

Tisztító tűz vagy te nekem,

Csak benned égve létezem.

 

1992.december 13.




Paga•  2017. január 10. 15:26

Évfordulóra - Évi mami emlékére

Szomorú dolog a halál, főleg így Újév küszöbén! Két éve, éppen ilyenkor távozott el anyósom, a szeretett nagymama, "Évi mami" az élők sorából - nagy hirtelenséggel - váratlanul. Csak 2 hónapra tudta élvezni a család, az unokák közelségét, miután felköltöztettük Budapestre.

Az ő emlékére írtam ezt kis a verset tegnap, január 9-én, halála 2. évfordulóján (remélem, majd a Poet-ra is felkerül):


        Évfordulóra

- Évi maminak - 


Két éve elmentél,

Sír egyetlen lányod,

Bennünket szerettél,

Fáj nekünk hiányod.


Most hetvenhét lennél: 

Élhetnél közöttünk,

Mindig sütnél-főznél:

Ebédelni jöttünk!


A sírodnál állva

Átjár a sarki fagy,

A szívünkbe zárva, 

Mégis oly messze vagy!


Budapest, 2017. január 9.