Iratabjorak blogja

Egy régebbi versem.

A Brúnó elment tőlünk

Többé nem kergetőzünk

Úgy mint kölyökkorában

Végleg elment, itt hagyott,

Habár csak egy kutya volt

Talán álmomban látom.

Kedvem nyomott, szomorú,

Miért a nagy mélabú

Hisz lehet még másik, új

Az órák lassan telnek

Belőlük napok lesznek

Soha nem jössz vissza Te.

2020.11.23. Batáry Károly